kisvilág

Igen, immár itthonról, de egy rövid összefoglaló film az utolsó napról. Mit is mondhatnék... Picit már mindenki indult volna haza, de azért megnéztük az EU előadást a kompetencia rendszerről, ami jó lenne az adósoknak is ha már a vám oldalt van. Hát, kb a megoldás, írjuk át a vámot sok helyen adóra :)

Túl a második napon ideje azt is összefoglalni picit. A reggel az elektronikus Észtországgal kezdődött, melyben a magam kocka e fejével azt hiszem nagyon jól tudnám érezni magam, csak ne ennének ennyi halat. Szóval itt lehet szavazni, adót bevallani az erdő közepéről egy okostelefonnal is zsebünkben. Van itt e-Egészségügy, e-Ticket a buszra, és az egész adathalmazuk tárolása érdekében felhasználják a felhőt, azaz szerte a világon vannak adatparkjaik, adatnagykövetségeik. Ezt követte a szekciós ülések, melyben én éppen betekintést nyerhettem Finnországban már a tréning képzésekhez is kapcsolják az online meeting eszközöket (MS Lync), majd utána a szlovákok Moodle rendszerét néztem élesben, hogy végül a magunk responsive, html5 és programozási tudást nem igénylő megoldását prezentáljam. Végül a generációkról eset szó, oly módon, hogy lehetett kérdéseket, problémákat bedobálni, és mindenki dönthetett kinek próbál meg ötleteket adni. De ez a rész már olyanannyira elsikkadt, hogy még a vi

A nap, amely a fórum felvezetése volt, a nap, amelyen rájöttem, hogy Svájcban sincs minden rendben, a nap, amelyen kiderült, hogy a hivatal mindenütt hivatal, és a problémák közösek és hasonlóak. No meg emellett persze sok szép vezetőképző programba is bepillantottam, és az EU-s konpetenciakeretrendszer és a vezetőképző programcsomag is bemutatásra került, itt van, sziasztok, ha akarjátok használjátok.

Kérés volt, hát eleget teszünk a dolognak. Ismét külföldre kellett utazni, mert küldtek, hogy képviseljem munkahelyemet. Ezúttal a cél Észtország és annak fővárosa Tallinn. Az igazi programok csak ma kezdődnek, de már egy nappal korábban érkeztünk, mivel ezen helyszín megközelítése nem olyan egyszerű. Így akárcsak Bécsből, jöjjön innen is egy kis videoszösszenet, melyet szintén a Youtube biztosította eszközökkel raktam össze, csak most egy sokkal gyengébb masinán.

Szóljanak a dobok, mert elértük az utolsó pontot a gamifikációs piramis csúcson. Ez pedig a kapcsolatok rendszere. Kapcsolatok több helyen is jelentkezhetnek: A játékosok között: Ebben az esetben játékosok között kölcsönhatás alakul ki. A játékosok a rendszeren belül lehetnek társak, ellenfelek, dolgozhatnak csapatban közös célért, vagy szövetségben más egyéni célokért, de kooperatív módon.  A játékelemek szereplői között: Kölcsönhatásba lépnek az egyes gamifikációs rendszerben szereplő szereplők (úgymond NPC-k, azaz a nem játszható karakterek). Ez a kölcsönhatás előre rögzített is lehet, ilyenkor ugye a narráció vezérli és célja a játékosra (tanulóra) adott hatás gyakorlása. Másrészről lehet a játékos által kiváltott kapcsolat, azaz függ attól, hogy miként dönt, teljesít a tanuló egy-egy feladat során, tehát két vagy több NPC egymáshoz való viszonyát a játékos (tanuló) döntése befolyásolja. A játékos és a játékelemek szereplői között: Ebben az esetben a közvetlenül a játékos

Hajaj, a múltkor már ebbe is belekóstoltunk. Az elbeszélés esetén írtunk róla, hogy annak vannak folyamatorientált szemlélete, illetve egyfajta környezetorientált szemlélete, és valahol a kettő ötvözete. Nos, kapásból rá is vághatjuk, de hát ez az előrehaladást, a progressziót jelöli. Igen, kapcsolódik hozzá. Nagyon is. A kettő között ugyanis nagyon erős kapcsolat van. Meg kell határoznunk tehát már a gamifikációs rendszer legtetején, hogy milyen előrehaladási, fejlődési rendszert alkalmazzunk. Az előrehaladás lényege, hogy felvázoljuk, honnan indulunk és hova érkezünk, illetve a kettő között milyen utat járhat be a játékos (tanuló). Szintén az előrehaladás lényege, hogy milyen fejlődési rendszert tervezünk, magára a játékosra lebontva. Úgy is mondhatnánk, annak avatárja (gamifikációs rendszeren belüli megtestesülése) milyen módon alakul. (pl. szinteket lép, képességeket szerez, felszerelést gyűjt, stb.) Erre a két szintre jó példa a Zombies, Run! mobil alkalmazás. Az alkalmazás

Hű, egyre haladunk, ott vagyunk, hogy az első szint egyes elemeit nézegettük korábban ( Megszorítások , Érzelmek ), lépjünk is át akkor a harmadik ilyen elemre, az elbeszélésre . Az elbeszélés, a narráció az egész gamifikációs rendszer vázát képezi, szerepe óriási, hiszen összefűző ereje van. Gondoljunk csak bele, alkalmazhatunk mindenféle pontokat, kitűzőket, különböző küldetéseket, ha azok között nincs rendszer, ha azok különálló, egymástól független valamik, amelyek úgy lettek összegereblyézve, hiszen kell egy gamifikációs rendszerbe. A narráció az, ami összetartja, egy (esetleg több) szálra fűzi fel ezeket az elemeket. A narráció az, amely képessé teszi tanulót (játékost) arra, hogy ő beleélje magát a történtekbe, hogy kapcsolat alakuljon ki közte és az elsajátítandók között. Azaz mondhatjuk, hogy bizony érzelmi kapcsolatépítő szerepe is van, tehát összefüggésbe hozható a korábbi dinamikai szint elemeivel. A narráció természetesen két szinten is megjelenhet: Globális szint

Pár napja belevágtunk a lecsóba, és elkezdtük felfedni a gamifikációs piramis csúcsát, és beszéltünk (írtunk) a megkötésekről . Jelenleg megkukkantunk egy következő elemet a dinamikai csúcselemből, mégpedig az érzelmeket . Az érzelmek nagyon sokrétűek. A Wikipédiáról idézve: „Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza.” Tehát állapot, amelyben vagyunk, amelyek kiváltódnak, mégpedig külső hatásra. Jelen esetben azokat a hatásokat kell vizsgálnunk, amelyeket a gamifikációs rendszerünk fog kiváltani. Azaz mit szeretnénk kiváltani. Fontos, hogy végig gondoljuk, mely elemek érzelmek segítik a tanulás és melyek a gamifikációs rendszerbe történő bevonódást. Várhatóan ugyebár nem biztos, hogy szerencsés, ha haragot váltunk ki, ha csalódottságot váltunk ki. (Például ezért is nagyon fontos, hogy a gamifikációs rendszerben az egyes elemek egyensúlya megfelelő legyen. Leegyszerűsítve, ne

Korábban ugyebár felvázoltuk azt a bizonyos gamifikációs piramist . Néztük annak minden egyes szintjét, amiből volt három. Kezdjük el feldolgozni ezt a piramist a tetején, és ugorjunk bele dinamika szintjének kibontásába. Ez az a szint, amely az egész rendszert meghatározza, itt hozunk meg olyan döntéseket, amelyek alapvetően befolyásolni fogják a gamifikációs rendszerünket, és mindazt, amit ez alá építünk a piramisban. A legfelső szint egyik eleme a megkötések . A rendszeren belül annak érdekében, hogy rendszerről beszélhessünk, mindenképpen fontosak a korlátok. Szükséges felhúznunk a falakat, szabályokat alkotnunk, amelyen belül szabad mozgásteret engedünk a játékosoknak, azaz a tanulóinknak. Ezek a korlátok megjelenhetnek: a teljes rendszer szintjén: Ilyenkor magának a programnak a kereteit fekteti le (triviális példa: ha jelenkori krimi környezetbe ágyazzuk a játékot, ne jelenjenek meg benne űrlények. – Jó tudom, ez így erős :-) ) a rendszer egyes elemeiben: Ilyenkor a ren

Sokat gondolkodtam mi legyen a következő bejegyzés gamifikációs témakörben, végül úgy döntöttem, belevágunk a lecsóba ez alkalommal, hiszen a definiáláson már úgyis túl vagyunk. Nézzük meg azt a bizonyos gamifikációs piramist. Jelenleg persze még csak a 3 fő szintjét, aztán majd szépen külön-külön az egyes szinteket is. Kevin Werback gamifikációs piramisának fordítása (no, és persze egy PowerPoint Smart ábrába helyezve :) ) A piramis maga egyébként egy olyan keret, amely segít a számunkra a tervezési folyamatban, és az utólagos elemzésben is. A piramis segít abban, hogy képesek legyünk egy gamifikációs rendszer egyes elemeinek a feltérképezésére. Természetesen nem minden esetben kerül minden egyes elem felhasználásra, mégis megállapítható, hogy a vázolt három szintnek minden esetben meg kell jelennie. Maga a piramis a gamifikációs rendszer törzseként kezelendő, amelyet beleépül többek között egy esztétikai rendszerbe (amely meghatározza magának az egyes elemeknek a kinézetét) e

Az elmúlt időszakba rákaptam a Coursera-ra. Az ok roppant egyszerű volt. Felfedeztem, hogy rettentő jól működik a mobil app, és így a reggeli 1 óra munkába jutás időtartamát elég hasznosan el tudom tölteni. (Jó, tudom, a korábbi olvasásaim is igen hasznosak voltak, azokat sem hanyagoltam, csak azok a hazajutás időszakára korlátozódtak egyelőre.) Ennek a bősz online tanulásnak a hozadéka volt, hogy számos nagyon érdekes és izgalmas képzésben volt rész részem, és nagyon sokféle kurzussal találkoztam. Az egyik első ilyen kurzusom volt a Responsive Web Design kurzus, amely a University of London kínálatában szerepel, és Responsive Website Development and Design képzéssorozat  második állomása. Miért is ne rögtön a 2. elemmel kezdjük, nem igaz? A kurzus 4 hétre lett bontva, és összességében négy témakörre épül. Az első hét az alapvető UX ismereteket próbálta meg közvetíteni, majd a következő két kérdésre próbált meg fókuszálni: Hová tudunk eljutni? Hol vagyunk? Röviden és tömör

Mindenek előtt szeretném leszögezni, hogy itt bizony most nem egy tipikusan ejdejólvisszaszólokakormánynak bejegyzés lesz. Persze, ki lehetne emelni, hogy ejnye, meg bejnye, meg a kréta (ami mellesleg mégiscsak abszurd, hogy nincs), ami persze nem más, mint egy kiemelt eszköz, egy szimbólum, én meg közben arról beszélek minden félévben a mentortanár hallgatókkal (korábban meg a mérnöktanárnak készülő hallgatókkal), hogy miként használjanak okoseszközöket, internetet, online alkalmazásokat a képzés során. Valahol a kisördög a vállamon azt is súgta, hogy ej, ha nincs kréta, hát nincs, akkor vegyük elő az okostelefont. (Hű, most villant át, hogy ej, de sokan most csúnyákat gondolnak rám – de lehet ki is mondják.) Ez persze nem jelenti azt, hogy nem értenék egyet a támogatókkal, vagy a jelenlegi oktatáspolitikát helyesnek találnám. Sőt! Le is szögezem gyorsan, hogy a mellékelt képen látható ing (amely kockásnak mondott, bár inkább csak négyzetrácsok vannak rajta melyek felváltva eltérő

Nem is olyan régen elindítottuk a sorozatot , amelynek alapjait Kevin Werbach Gamification Coursera kurzusa adja. Vágjunk is bele a közepébe, és definiáljuk a dolgot: Játék elemek és játéktervezési technikák használata nem játék környezetben. Amennyiben figyelmesen olvassuk a leírtakat, beláthatjuk, hogy két lényegi eleme van a mondatnak. Az egyik a mondat második fele, amelyben rögzítjük a következőt: A gamifikáció esetén nem játékot építünk . Nem egy meglévő vagy éppen kialakítandó, megépítendő, leprogramozandó (a kívánt rész törlendő) játékról van szó, amelyet aztán felhasználunk, beépítünk az adott rendszerbe. Ha képzésben gondolkodunk, akkor értsük ezt úgy, hogy nem egy társasjátékot, egy meglévő számítógépes játékot használok fel a képzés során. Természetesen ennek is megvan a jelentősége, és megvan a létjogosultsága, de ekkor nem gamifikációról beszélünk.  A mondat első fele adja meg itt meg számunkra tehát, hogy mitől is lesz az. Hiszen egy képzési környezetben (órai m

És az utolsó nap. Na, igen, a bejegyzést már itthonról, de még az ottani eseményekről. Maga ez a nap már csak fél nap volt. Egy gyors lezárása a hétnek. Mindenek előtt az előadásokkal indítottunk, amelyben én a gamifikációról beszéltem, és bemutattam egy már meglévő kurzusból pár példát, amely játékelemeket alkalmazott, és ideális lehetőség lehet két webinár esemény között. (Jó, nálam jelenléti a két esemény, de a Moodle béli lehetőségek ugyanazok.) Ezt követően a Big Blue Button-t néztük meg működés közben. És igazán jól működött a finneknél. A különleges itt is a layout, azaz felület testreszabhatósága volt, akárcsak az Adobe Connect esetében, de míg utóbbinál ezt csak a host (a gazda) teheti meg, a BBB esetén bárki olyan nézetre változtathatja a saját ablakának a felépítését, amilyenre szeretné. Ezt követőn jött a tényleges lezárás, szállodai check out-tal, majd rövid összefoglalóval mi volt jó és mi rossz, mit viszünk haza, és mi lesz a jövőben. Az összefoglalás lényege a több

A harmadik nap a második folytatásával indult, azaz még készülgettünk arra a bizonyos 10 perces előadásra, majd végül minden csooport megtartotta ezeket a webinar eseményeket a többiek számára. Nagyon jó volt látni, hogy minden csoport másképpen nyúlt a témához, és mindenütt igyekeztek valahogy interaktívvá tenni. Több helyen megjelent a whiteboard használata, illetve nálunk még a jegyzeteltek a ppt diára típusú megoldás is. Ez utóbbi azért volt jó, mert előre el tudtunk készíteni egy olyan grafikus hátteret, amelyre a résztvevők írhattak. Persze a fehértáblára is rajzolhatunk előre vonalakat, de az nem lesz olyan szép. Az előadások során ismét előkerült, hogy bizony a technika meg tudja viccelni az embert, és magát az előadót is. Amennyiben az nem járatos a szoftver kezelésében, bizony nagyon sok idő telik el azzal keressük azt a megoldást, amit szeretnénk alkalmazni, de nem találjuk. Természetesen elő a végén átbeszéltük a dolgokat, és sok apró dologra felhívták a figyelmünket, i

A második napra sikerült teljesen megfáznom. Azt hiszem Bécs felfedezése és a kis futkározásom túl jól sikerült. No, de azért igyekeztem odatenni magam ezen a napon is. Igazán ez a nap Peter Baumgartner professzorról szólt. A délelőtt első szakaszában egy izgalmas prezentációval indultunk, amelyből azért kiderült, hogy nagyjából az osztrákok is ugyanazt gondolják a képzésről, mint mi. Alapvetően a professzor lefektetett 3 alaphelyzetet: Milyen képzési többletet ad nekünk az eLearning, egyáltalán nyújt e többet, mint bármely más hagyományos képzés? Minden IT környezet támogathatja a képzést, igazán csak a tanáron, fejlesztőn múlik, hogy elhiszi képes ezeket használni. A webinár maga az utazás, és nem az utazás vége. Része a képzésnek, de nem maga annak célja.  Ezt követően felvázolásra került a három tanártípus, amelyet most a hallott példával jellemeznék: Közvetítő: Úszásoktató, aki a parton állva kiabálja, hogy mit csináljunk mi odabent a vízben. Tutor: Úszásoktató, a

Az első napon stílusosan online bejelentkezéssel kezdünk, az egyik tréner az irodájából köszönt bennünket. Ezt követően az Európai Bizottság  küldötte köszönt bennünket és ismerteti a CLEP (Common Learning Event Program) program legfőbb elemeit (tapasztalatcsere, készségfejlesztés). Természetesen ez követi a mostani esemény ütemtervének ismertetése, amely nagyon szépen rajzolt flipchart táblákon kerül prezentálásra. (Ezek láthatóak a blogbejegyzések nyitóképeként.) Érdemes észrevenni, hogy mennyire adva van az igényességre, a szép megjelenésre, miközben odahaza sokszor azt is meg kell magyaráznom, hogy miért lenne jó, ha az oktatóanyagokhoz dedikált grafikus lenne. Itt pedig dedikált grafikus készítette elő a flipchart táblákat… A workshopot megelőzően a szervezőktől kaptunk házifeladatot, mégpedig egy bemutatkozó video elkészítését, majd a Youtube-ra történő feltöltését. A szervezők ezeket összegyűjtötték, listába helyezték, és ezen a ponton levetítették. A bemutatkozó kisfilmek

Ez a bejegyzés a vonaton kezdtem írni, miközben szomorúan tapasztaltam, hogy a notebook az istennek sem akart csatlakozni a MÁV-START Wifi ponthoz. Na, de mindegy is, hiszen nem ez a lényeg, hanem az, hogy életem egyik legnagyobb kalandja kezdődött most. Másnap persze ez nem kaland, hiszen ugyan, mi az már, hogy kiküldenek téged Bécsbe, hogy részt vegyél egy webinár témakörbe tartozó workshoppon. Sokak számára minden bizonnyal megszokott dolog, hogy más nyelven beszélnek, kommunikálnak értekeznek, ráadásul ezt egy idegen országban teszik, idegen környezetben. Én jelen pillanatban úgy érzem, rettentő mélyvízbe ugrottam, de fel a fejjel, minden tapasztalat úgy épül, úgy szerezhető meg, hogy egyszer elkezdjük csinálni. Hát, most elkezdtem. A Workshop lényege, hogy az EU országaiból 15-en (országonként 1 fő) megérkezik Bécsbe és 4 napon (kedd-szerda-csütörtök-péntek) arról cserél eszmét, miként lehet a weben, mozgóképfolyamként szinkron módon képzéseket tartani. A múlthét csütörtökön v

Nem is olyan régen elvégeztem a Coursera rendszerben a Gamification kurzust, melyet  Kevin Werbach , a Pennsylvania-i egyetem professzora tartott. Maga a  képzés rettentő izgalmas volt, így mindenképpen úgy dönttem, hogy az ott elhangzottakat megpróbálom majd adott időközönként összefoglalni, és valahogyan a képzéshez kötni, ahhoz igazítani. A kurzus legvégén volt megtekinthető az alábbi kiváló rövidfilm, de én most rögtön ezzel kezdem. A videóban rengeteg gamifikációs elemmel szembesülhetünk. Annak minden előnyével hátrányával. Megjelennek a pontok, a küldetések, a kitűzők, a gyűjtemények, de éppen úgy ott vannak az oktatómódok sőt még a csalás lehetősége is. Érdemes megnézni a videót, és elmélázni azon, hol van az a bizonyos egyensúly, amiről hamarosan szintén szót ejtünk itt a blogon. Sight from Robot Genius on Vimeo .

(kép forrása: http://www.torange.us/Objects/books/reading-books-34888.html) Ejha, a tavalyi év során nagyon sokat sikerült olvasnom. Aki követett a Facebookon, az láthatta folyamatosan, ahogyan a Moly -ról átérkeznek oda az anyagok, de most úgy döntöttem, hogy összegyűjtöm és itt közre adom: Könyv Értékelés (max 5 pont) Szöveges értékelés linkje Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik 5 http://moly.hu/ertekelesek/1650441 Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája 5 http://moly.hu/ertekelesek/1686562 Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen 5 http://moly.hu/ertekelesek/1797747 Agatha Christie: Gyöngyöző cián 5 http://moly.hu/ertekelesek/1822664 Arany János: Toldi 5 http://moly.hu/ertekelesek/1902743 Khaled Hosseini: Papírsárkányok 5 http://moly.hu/ertekelesek/1916446 J. R. R. Tolkien: A hobbit 4,5

A tavalyi év végén publikálásra került a Moodle Question Parser legújabb verziója. Az aktuális 2.2-es verzió legfőbb újdonsága, hogy immár két új kérdéstípus is feldolgozható a segítségével: Zárt kérdések (Embedded Answers (Cloze) question) Kiegészítendő kérdések (Short-Answer question) Az előbbi sokszor még a Moodle felületén keresztül is nehezen felvihető elemek voltak, hiszen egy speciális mintát kellett megadnunk kapcsos zárójelek között. Jelen esetben elegendő a Word dokumentumon belül megjelöljünk a feldolgozandó bekezdést, majd azon belül karakterstílussal ellátni azokat a szavakat, amelyek helyén szövegmezőt szeretnénk a Moodleben látni, hogy a tanuló adja ott meg a választ. (Sajnos egyelőre több helyes megoldás felvitelére, illetve rossz válaszok megadására, és így lenyíló listás megjelenésre nincs lehetőség) A másik megoldás kiegészítendő kérdések, ahol az egyes kérdésekre több lehetséges válasz is adható egy adott szövegmezőbe írva.  A másik újítás