Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2007

Vizsga vagy nem vizsga

Tavasszal, és most ősszel tartottunk egy bemutató sorozatot kollégáimmal pedagógus hallgatóknak, akik ugyan a Moodle jótékony hatását élvezik az egyetemen, mégis most szembesültek először egy tudatos, kifejezetten az e-learningre specializálódott csapattal, akik a felnőttoktatásban tevékenykednek, azon belül is leginkább vállalati képzés területén. Meglepődve tapasztaltam, hogy mind a tavaszi, mind a mostani őszi csoportban előkerültek a tesztek kérdése, azaz lehet e úgy e-módon vizsgáztatni, hogy kizárjuk a csalás lehetőségét, ezáltal megteremtve egy hiteles képzési eredményt. Lássuk tehát, miképpen gondolkodom én erről… A távoktatásos rendszerek általában a vizsgáztatás számára számos beállítható lehetőséggel bírnak. Ilyen az egyes tesztek időkorláthoz kötése (azaz pl. fél órája van kitölteni egy tesztet), vagy a tesztkérdésenkénti, blokkonkénti megjelenítés, esetlegesen a negatív értékelés, és még sorolhatnám. Azonban az teljes mértékben igaz, arra nincsen lehetőség. hogy az alap

SCORM jövő

Jómagam kifejezetten SCORM párti vagyok. Legalábbis annak tartom magam, még akkor is, ha tudom, hogy világ e-learninges része ezen a téren kezd megoszlani, és vannak, akik szeretnének lebeszélni engem erről a nézetemről. A SCORM (Sharable Content Object Reference Model) ugyebár a web alapú oktatási anyagok referencia modellje. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetvédelmi Minisztériuma alapította meg az ADL-t ( Advanced Distribution Learning ), amelynek feladata az oktatásra, továbbképzésre történő új stratégiák kifejlesztése az oktatási módszerek, tapasztalatok és az információs technológiák felhasználásával. Az ADL 1997-ben kezdte el a fejlesztést, melynek során folyamatosan együttműködnek a nemzetközi szabványosító szervezetekkel (IMS, Global Learning Consortium, IEEE2, AICC3, ARIADNE4), és úgy alakítják ki a „saját” szabványrendszerüket, hogy mindegyik szervezet anyagából, specifikációjából „átveszik” a leghasznosabb vagy leghasználhatóbb elemeket. A SCORM lényege az alábbiak:

Kiadatás

Nem szeretjük, aki nem közénk való. Aki kicsit más, az biztos rossz. Elég, ha robban egy bomba Egyiptomban, és máris jobb, ha legalább száz évre visszamenőleg nem tudsz felmutatni egyetlen arab őst sem. A Kiadatás erre az amerikai gyomoridegre próbál építeni, de valójában nem ez a lényeg benne, sokkal inkább az emberi sorsok körül domborodik a történet. Röviden és tömören a lényeg: felrobban egy bomba, amely egy amerikai halálát okozza, miközben egy egyiptomi származású férfi felszáll Dél-Afrikában a repülőgépre, hogy aztán odahaza az USA-ban az amerikai feleség hiába várja a repülőtéren, hiszen bizonyos nemzetbiztonsági személyek valahol útközben kitoloncolják Egyiptomba, a helyszínre, ahol a helyi hatóságok kezelésbe is veszik az illetőt, persze amerikai megfigyelővel. A film közben bepillantást nyerhetünk az összes szereplő életébe, így a cselekmény több szálon kezd el alakulni. Megismerünk kultúrákat, azok ütközéspontjait. A legérdekesebbek mégis az emberi sorsok. Ha van valami, a

Tarantino mozija

Vágvölgyi B. Andrásról azt írja a net, hogy Tarantino szakértő. Nos, én pedig somlói galuska szakértő vagyok. Úgy odamondok, ha az a bizonyos édesség nem olyan vagy éppen olyan, hogy csak na… És persze mindehhez generálok pár angol nyelvből eredeztetett szót, amit úgysem fog megérteni senki. És ettől menő leszek! És ettől nagyon gonzo leszek, mármint amit mondok vagy írok! Tarantino mozija nagyon jó! Lehet szeretni, gyűlölni, de érzelem nélkül elmenni mellette semmiképpen. Pedig nincs semmi különös az ürgében, egyszerűen ügyesen lop, de olyan profin, hogy amit összelopott, azt fantasztikus egyediséggel tálalja, így tarantínós lesz. Vágvölgyi Tarantino moziját azonban nem javaslom senkinek. Ugyanis nem tudunk meg semmit Tarantinoról, a rendezőről. Kapunk helyette idiótán megerőszakolt fogalmakat: camp, hét kilométernyi angol szlenget, hosszú lélegzetű filmrészleteket (amit, ugye aki megveszi a könyvet amúgy is kívülről fúj), hibás adatokat (Sonny Corleone-t nem a Keresztapa II-ben lövi