kisvilág

Ezzel a bejegyzéssel zárul annak a felmérésnek a blogon történő kiírása, amelyben feltérképezésre került, milyen online eszközöket használunk , illetve milyen eszközökkel találkozunk a képzések során . A kérdőívben a kitöltők tanulási stílusa is felmérésre került. A kérdőívben használt tanulási stílust felmérő kérdőív a Kolb féle kérdőív Peter Huney és Alan Mumford által egyszerűsített modelljén alapult, amelyben a kitöltőnek 80 egyszerű állításról kell eldöntenie, hogy az jellemző-e rá vagy sem. A kiértékelést követően az adott személyről 4 dimenzió mentén egy koordináta rendszerben kapott érték alapján eldönthető, hogy a meghatározott négy alapstílusból melyik milyen mértékben jellemző az adott személyre. A négy alapstílus 2-2 párra bontható, amelyen belül az egyes párokból csak az egyik érvényesülhet az adott személyen. Az alapstíluspárok a következőek: Tevékeny / Töprengő  Elméleti / Gyakorlati  Azokat a személyeket, akik esetében a tevékeny stílus a meghatározó a tapasztalás

Az ezt a bejegyzést megelőzően láthattuk, hogy egy idén elvégzett felmérés szerint milyen online eszközöket használunk a mindennapi életben . Most megpróbálom összefoglalni, hogy a kitöltők milyen online tartalmakkal találkoztak már eddigi életük során a különböző képzéseken, melyeken valaha részt vettek. Érdemes megfigyelni, hogy amíg az online eszközök használata számos területen csökkent, addig a képzésekhez kapcsolódóan a képzésben résztvevők egyre többször találkoznak az információs és kommunikációs technológiához kapcsolódó eszközökkel. Mindez örvendetes, hiszen nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezen eszközök megfelelő felhasználása példát mutathat a tanulóknak, egyrészt a helyes használat terén, másrészt az információs kultúra helyes mederben tartása végett. A kérdőív elemzése során érdemes megvizsgálni a kapott adatokat aszerint, hogy a kitöltőknek mi volt az aktuálisan legmagasabb képzési szintje. Jól látható, hogy minden területen előrelépés történt 2013-ra a 200

Izgalmas felmérést végeztem az idén, amely egy korábbi, 2009-es felmérés megismétlése volt. A felmérés részeredménye volt, hogy láthatjuk, számos, a képzések során alkalmazható online eszköz használati gyakorisága hogyan változott. A felmérés hátterét már tegnap megismerhettük , tehát most jöjjön a teljes felmérésnek az a része, amely azt árulja el, hogyan változtak online eszközhasználati szokásaink. Rövid előjelzésként elmondhatjuk, hogy amennyiben megvizsgáljuk a kérdőívet kitöltők által a mindennapi életben használt eszközök listáját, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben ezeknek az eszközöknek a használata nem csak az aktív, tartalom előállító szerepkörben, de passzív befogadóként is csökkent 2013-ra a 2009-es évhez képest. Ha aszerint vizsgáljuk a használt online eszközöket, hogy a kitöltőknek mi volt az aktuálisan legmagasabb képzési szint, amiben részt vesznek/vettek, azt tapasztaljuk, hogy majdnem minden területen visszaesés tapasztalható a második felmérés eredménye

Annak idején 2009-ben készítettem egy felmérést, amelynek célja volt, hogy felmérje vajon milyen web2-es eszközöket használunk a mindennapokban és ezek közül melyek azok, amelyek az ismeretek továbbítását biztosító formális képzések során is felhasználhatóak. Mindezek mellett minden egyes kitöltő a tanulási folyamat kivitelezéséhez történő attitűdje szerinti tanulási stílusa is vizsgálatra került. Négy évvel később (azaz idén) a kérdőívet ismét publikáltam a következő célokból: A képzések során hasznosítható online eszközök használatának feltérképezése mindkét évben. A képzéseken résztvevők tanulási stílusának vizsgálata.  Az egyes vizsgálatok lebontása korosztály illetve tanulmányi szint szerint.  A tanulási stílus összevetése a használt eszközökkel.  Esetlegesen változások vizsgálata mind a használt eszközök, mind a tanulási stílus terén. A kérdőív kitöltése mindkét évben elektronikusan történt, amelyhez a Google Drive rendszerben elérhető Űrlap funkció lett használva. Az ily