Az ezt a bejegyzést megelőzően láthattuk, hogy egy idén elvégzett felmérés szerint milyen online eszközöket használunk a mindennapi életben. Most megpróbálom összefoglalni, hogy a kitöltők milyen online tartalmakkal találkoztak már eddigi életük során a különböző képzéseken, melyeken valaha részt vettek.
Érdemes megfigyelni, hogy amíg az online eszközök használata számos területen csökkent, addig a képzésekhez kapcsolódóan a képzésben résztvevők egyre többször találkoznak az információs és kommunikációs technológiához kapcsolódó eszközökkel. Mindez örvendetes, hiszen nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezen eszközök megfelelő felhasználása példát mutathat a tanulóknak, egyrészt a helyes használat terén, másrészt az információs kultúra helyes mederben tartása végett.
A kérdőív elemzése során érdemes megvizsgálni a kapott adatokat aszerint, hogy a kitöltőknek mi volt az aktuálisan legmagasabb képzési szintje.
Jól látható, hogy minden területen előrelépés történt 2013-ra a 2009-es évhez képest:
Az adatokat elnézve mindenképpen üdvözítő, hogy a képzések terén egyre növekszik az online eszközök használata. Ezt mutatja az is, hogy 2013-ban sokkal kevesebben jelölték be azt a válaszopciót, hogy nem használtak ilyen eszközöket eddigi képzései során. Különösen nagy ez a visszaesés az általános iskolai szinten (a vélhetően többségében „z generációs” kitöltő esetén), ahol ezekre az eszközökre sokkal befogadóbbak.
Az elektronikus eszközök egyre nagyobb körben történő felhasználása mindezek mellett igényeket is generál. A kérdőívben mindkét évben lehetőségük volt a kitöltőknek, hogy írjanak olyan alkalmazásokat, amelyeket szívesen látnának jövőbeli képzéseik során.
A kérdőív ismételt kitöltése során sokkal több javaslat érkezett. Jól látható, hogy 2009-ben már megjelenik a videó beszélgetés igénye, amely 2013-ra kiegészül a közösségi hálózatok (Facebook) felhasználásának lehetőségével, illetve itt már igény mutatkozik a hordozható eszközök kihasználására is, úgymint okostelefonok, táblagépek, elektronikus könyvolvasók.
Az eszközök és lehetőségek tehát egyre bővülnek, a képzési terület pedig a felmérés szerint igyekszik lépést tartani.
A megkérdezetteknek lehetőségük volt arra, hogy egy 1-től (Egyáltalán nem segítették a tanulási folyamatot) 6-os (Maximálisan segítették a tanulási folyamatot) értékig tartó értékskálán értékeljék, mennyire találták hasznosnak az elektronikus eszközök használatát a képzések során. A skála szándékosan páros értékintervallumot tartalmazott, ugyanis így nem jelenik meg középső érték, a kitöltőknek valamilyen irányba el kellett kötelezniük magukat.
Jól láthatóan a 2009-es adatokhoz képest akár korosztály, akár iskolai szint tekintetében nézzük a válaszokat, növekedés tapasztalható. A kitöltők 2013-ban már többnyire hasznosnak vélik, ha a képzést megtámogatják online eszközökkel. Érdemes tehát tudatosan építenünk ezekre az eszközökre. Megnyugtató, hogy a kapott adatok alapján a képzések során emelkedő a trend a modern IKT eszközök használata tekintetében. Ugyanakkor érdemes minden esetben figyelembe vennünk a közkedvelt alkalmazások listáját, úgy, hogy nem dobjuk el a mindennapi életben nem ismert, de a képzés során aktívan használható alkalmazásokat, hiszen ezzel felhívjuk a figyelmet valami újra, amelyet később a hallgatók képesek lesznek – helyes használat mellett – beépíteni mindennapi életükbe, esetleges munkájukba, annak szervezésébe.
(Az itt olvasottak a III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencián történt előadásom és a hozzá kapcsolódó tanulmány kivonata, a teljes szöveg ott olvasható.)
Érdemes megfigyelni, hogy amíg az online eszközök használata számos területen csökkent, addig a képzésekhez kapcsolódóan a képzésben résztvevők egyre többször találkoznak az információs és kommunikációs technológiához kapcsolódó eszközökkel. Mindez örvendetes, hiszen nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezen eszközök megfelelő felhasználása példát mutathat a tanulóknak, egyrészt a helyes használat terén, másrészt az információs kultúra helyes mederben tartása végett.
A kérdőív elemzése során érdemes megvizsgálni a kapott adatokat aszerint, hogy a kitöltőknek mi volt az aktuálisan legmagasabb képzési szintje.
Jól látható, hogy minden területen előrelépés történt 2013-ra a 2009-es évhez képest:
- Az online a tanulók számára kiajánlott statikus tananyagok használata minden iskolai szinten növekedést mutat. Ugyanakkor szemmel látható a statikus oktatóanyagok mennyisége az iskolai szintek növekedésével, azaz a passzív befogadást támogató eszközök használata az általános iskolához képest a felsőoktatásban szinte annak duplája.
- A statikus tananyagokkal szemben a középiskolákat leszámítva az interaktivitást tartalmazó tananyagok használata csökkent, de ez a csökkenés nem jelentős.
- Ugyan a mindennapi életben a fórumok használata csökkent, de a képzések során bár nem jelentősen, de bevett kommunikációs eszköz. Csökkenés egyedül a szakközépiskolákban figyelhető meg. Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy a felsőoktatásig eljutott kitöltők mennyivel többször találkoznak ezzel az eszközzel a többi szinthez képes, így feltételezhető, hogy a felsőoktatásban jelentős szerepet kap ez az aszinkron kommunikációs forma.
- A kommunikáció szinkron formáját a felmérésben egyrészről a csevegő alkalmazások (chat) jelentették. A használat tekintetében a 2009-es évhez itt is emelkedés tapasztalható, bár jól láthatóan ez az eszköz nem kap kifejezetten nagy szerepet a képzési folyamatban. Az általános iskolások kiemelt eredménye valószínűleg nem a képzési tartalom megvitatatása tekintetében értendő (hiszen az többnyire jelenlétben történik), sokkal inkább a tanár, jelenléti órán kívüli mentor szerepét tükrözi.
- A blogok képzésben történő felhasználása sajnos nagyon csekély, pedig a számos csoportmunkát támogató módon fel lehetne használni. Ennek ellenére minden területen a növekedés szemmel látható.
- Nagyon szomorú az a kép, hogy a képzést megtámogató képzési keretrendszerekkel igazán a felsőoktatásban résztvevők találkoztak (ott viszont jelentős növekedés történt 2013-ra), pedig a képzési folyamat online felülettel történő megtámogatását iskolaszinttől függetlenül rendelkezésre kellene bocsátani, természetesen az adott korosztály számára kialakított képzési tartalmakkal.
- A videómegosztók használata igazodik a mindennapi életben használt eszközök változásához. A 2009-es évhez képest 2013-ban jelentősen nagyobb arányban jelennek a képzési folyamatokban.
- A képmegosztó szolgáltatások terén szintén növekedés tapasztalható, bár jól láthatóan a képzésben használt szerepük elég csekély, pedig a mindennapi életben használatuk a videómegosztó használatához hasonlóan jelentős. Láthattuk, ezt az eszközt aktívan is sokan használják a kitöltők közül, még ha ez el is marad a passzív használók számától.
- Érdemes megfigyelni, hogy a szöveges szinkron kommunikációt lehetővé tevő csevegő szolgáltatások használatával szinte megegyező mértékben kerülnek felhasználásra a már képi adatfolyamot is lehetővé tevő videó beszélgetést biztosító alkalmazások. Érdemes megjegyezni, hogy ezekkel az eszközökkel sokkal kényelmesebben biztosíthatóak online konzultációk, hiszen a webkamera képe mellett egyéb lehetőségeket is kínálnak ezek a programok (pl. képernyőkép megosztása másokkal).
- A kitöltők a wiki rendszerekkel is találkoztak már a képzésekben, és ezek használata szintén emelkedő tendenciát mutat. Ugyanakkor ha élünk azzal a feltételezéssel, hogy a kitöltők itt konkrétan a Wikipédiára gondoltak, akkor láthatjuk, hogy az általános iskola szinten lévők majdnem felénél megjelenik a tanulási folyamatban, tehát mindenképpen érdemes itt hangsúlyt fektetni a tanerőnek arra, hogy az ott olvasott ismeretek hitelesítése miként történik, azaz mennyire kezeljék készpénznek az ott olvasottakat. Különösen indokolt ez, hiszen vegyük észre, hogy a mindennapi életbeli használat csökkenése mellet a képzések során növekedett a felhasználás.
- A közösségi könyvjelzők egyáltalán nem kapnak jelentős szerepet a képzési folyamatban, pedig használatuk az önálló kutatómunka és a csoportmunka tekintetében is rejt lehetőségeket.
Az adatokat elnézve mindenképpen üdvözítő, hogy a képzések terén egyre növekszik az online eszközök használata. Ezt mutatja az is, hogy 2013-ban sokkal kevesebben jelölték be azt a válaszopciót, hogy nem használtak ilyen eszközöket eddigi képzései során. Különösen nagy ez a visszaesés az általános iskolai szinten (a vélhetően többségében „z generációs” kitöltő esetén), ahol ezekre az eszközökre sokkal befogadóbbak.
Az elektronikus eszközök egyre nagyobb körben történő felhasználása mindezek mellett igényeket is generál. A kérdőívben mindkét évben lehetőségük volt a kitöltőknek, hogy írjanak olyan alkalmazásokat, amelyeket szívesen látnának jövőbeli képzéseik során.
A kérdőív ismételt kitöltése során sokkal több javaslat érkezett. Jól látható, hogy 2009-ben már megjelenik a videó beszélgetés igénye, amely 2013-ra kiegészül a közösségi hálózatok (Facebook) felhasználásának lehetőségével, illetve itt már igény mutatkozik a hordozható eszközök kihasználására is, úgymint okostelefonok, táblagépek, elektronikus könyvolvasók.
Az eszközök és lehetőségek tehát egyre bővülnek, a képzési terület pedig a felmérés szerint igyekszik lépést tartani.
A megkérdezetteknek lehetőségük volt arra, hogy egy 1-től (Egyáltalán nem segítették a tanulási folyamatot) 6-os (Maximálisan segítették a tanulási folyamatot) értékig tartó értékskálán értékeljék, mennyire találták hasznosnak az elektronikus eszközök használatát a képzések során. A skála szándékosan páros értékintervallumot tartalmazott, ugyanis így nem jelenik meg középső érték, a kitöltőknek valamilyen irányba el kellett kötelezniük magukat.
Jól láthatóan a 2009-es adatokhoz képest akár korosztály, akár iskolai szint tekintetében nézzük a válaszokat, növekedés tapasztalható. A kitöltők 2013-ban már többnyire hasznosnak vélik, ha a képzést megtámogatják online eszközökkel. Érdemes tehát tudatosan építenünk ezekre az eszközökre. Megnyugtató, hogy a kapott adatok alapján a képzések során emelkedő a trend a modern IKT eszközök használata tekintetében. Ugyanakkor érdemes minden esetben figyelembe vennünk a közkedvelt alkalmazások listáját, úgy, hogy nem dobjuk el a mindennapi életben nem ismert, de a képzés során aktívan használható alkalmazásokat, hiszen ezzel felhívjuk a figyelmet valami újra, amelyet később a hallgatók képesek lesznek – helyes használat mellett – beépíteni mindennapi életükbe, esetleges munkájukba, annak szervezésébe.
(Az itt olvasottak a III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencián történt előadásom és a hozzá kapcsolódó tanulmány kivonata, a teljes szöveg ott olvasható.)
Megjegyzések