A mindennapi életben használt online eszközök változása

Izgalmas felmérést végeztem az idén, amely egy korábbi, 2009-es felmérés megismétlése volt. A felmérés részeredménye volt, hogy láthatjuk, számos, a képzések során alkalmazható online eszköz használati gyakorisága hogyan változott.
A felmérés hátterét már tegnap megismerhettük, tehát most jöjjön a teljes felmérésnek az a része, amely azt árulja el, hogyan változtak online eszközhasználati szokásaink.
Rövid előjelzésként elmondhatjuk, hogy amennyiben megvizsgáljuk a kérdőívet kitöltők által a mindennapi életben használt eszközök listáját, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben ezeknek az eszközöknek a használata nem csak az aktív, tartalom előállító szerepkörben, de passzív befogadóként is csökkent 2013-ra a 2009-es évhez képest.

Ha aszerint vizsgáljuk a használt online eszközöket, hogy a kitöltőknek mi volt az aktuálisan legmagasabb képzési szint, amiben részt vesznek/vettek, azt tapasztaljuk, hogy majdnem minden területen visszaesés tapasztalható a második felmérés eredményeiben az első felméréshez képest:

• Úgy tűnik, hogy a blogok szerepe jelentősen csökkent az elmúlt években. Az adatok azt mutatják, hogy mind az általános iskolai képzésben, mind a középfokú képzésben résztvevők sokkal kevesebb blogoldalt olvasnak. Egyedül a felsőfokú képzésben résztvevők esetében nőtt a blogok olvasottsága. Sajnos, a tevékeny részvétel, valamilyen blognak a szerkesztése, azaz bármilyen alapvetően szöveg alapú tartalom online felületre történő publikálás a korábbi csekély mértékhez képest tovább csökkent (kivéve az általános iskolásokat)
• Amennyiben megnézzük, azt tapasztaljuk, hogy a wiki rendszerek olvasása jelentős minden esetben, bár itt is jelentős visszaesés tapasztalható. Ugyanakkor vélelmezhető, hogy a kitöltők nagy része itt a Wikipéda olvasására gondol, amely egy wiki típusú rendszer. Ha figyelembe vesszük az itt történő számszerű visszaesést, és elfogadjuk a feltételezést, hogy a kitöltők a Wikipédia használatot jelölték itt, akkor meg kell állapítanunk, hogy a felhasználók kezdik érezni, hogy a közösségi alapon szerkesztett (a tömegek bölcsességére épülő) információforrás veszített jelentőségéből az elmúlt négy évben. Ennek oka lehet, hogy a magyar tartalom sajnos elég szegényes és pontatlan a rendszerben, így az információ hitelessége megkérdőjelezhető. A pontatlanságon azonban ne is csodálkozzunk, hiszen jól látható, hogy az aktív közreműködés (még ha bármely wiki rendszerre is nézzük) igen csekély és a négy évben jelentősen le is csökkent, azaz a közösségi dokumentumszerkesztés egyáltalán nem bevett szokás idehaza.
• A legjelentősebb változás, és a használat tekintetében óriási zuhanás a fórumok esetében tapasztalható. Amíg 2009-ben az egyik legaktívabb közösségi felületként jelent meg ez az online alkalmazásforma, addig négy évvel később használata szinte minden esetben a felére csökkent. Figyeljük meg, hogy az első felmérés idején talán ez volt az egyetlen olyan online szolgáltatás, ahol aktív szereplőként is részt vettek a kitöltők (különösen a felsőoktatási képzésben már részt vett személyek), viszont ez az aktivitás 2013-ra szinte teljesen eltűnt. Feltételezhetően a fórumok szerepét a közösségi portálok belső zárt és nyitott csoportjai vették át.
• A képmegosztó szolgáltatások az első olyan online alkalmazástípus, amelyek használata az elmúlt négy évben jelentősen növekedett. Ugyan a többség ebben az esetben is passzív befogadóként használja ezeket az alkalmazásokat, azaz mások feltöltött és mindenkivel vagy egy adott közösséggel megosztott képeit megtekinti, de jelentős azok száma is, akik szintén töltenek fel képeket, és azokat közzéteszik mások számára. 
• A videómegosztó szolgáltatások használata passzív esetben hasonlóan a képmegosztóknál tapasztaltakkal jelentős növekedést mutat, azaz a kitöltők szívesen néznek valamilyen mozgóképet az interneten keresztül, hiszen így azt elérik bárhonnan és bármilyen eszközről ha van internet kapcsolat, továbbá nem kell bajlódniuk a nagyméretű videóállományok letöltésével és a lokális eszközön (legyen az számítógép vagy valamilyen mobil eszköz) történő lejátszásával (különösen ha az adott videó formátumot a lejátszó eszköz nem ismeri). Ugyanakkor a videótartalmak előállításában és feltöltésében, majd a közösséggel történő megosztásában már visszaesés tapasztalható. Egyedüli kivétel az általános iskola környékén tapasztalható, ami többségében azt sugallja, hogy a „z generáció” tagjai könnyen aktiválhatóak ilyen tartalomtípusok előállítására.
• Úgy tűnik a négy év a prezentációmegosztó szolgáltatások használata terén is növekedést hozott. Ugyan a kitöltők nagyon kevés százaléka használ ilyen eszközöket, de a kapott adatok alapján mind passzív befogadóként, mind megosztóként többen veszik igénybe ezeket az eszközöket.
• A megosztott könyvjelzők számos információ forrása lehet egy adott ismeretterületen. A mások által ismert és hasznosnak vélt weboldalak kiváló kiinduló források lehetnek adott területen történő kutató munkának, nem beszélve arról, hogy amennyiben magunk is használunk ilyen eszközt, akkor bárhol, bármilyen eszközről elérhetjük a fontosnak vélt oldalainkat. Ugyanakkor a felmérés alapján úgy tűnik, hogy nagyon kevesen használják ezeket az eszközöket (és a két év adatait megfigyelve használatuk még tovább csökkent), várhatóan azért, mert egyes böngészők már biztosítják a több eszköz közötti könyvjelzőszinkronizációt, másrészt mert kevés olyan terület van, ahol ezek használatával megismerkedhetnek, így vélhetően nem is tudják, hogy léteznek ilyen szolgáltatások. 
•  Az RSS olvasó alkalmazások segítségével számos weboldalról egyetlen felületre tudjuk az információt beáramoltatni, ahol megfelelő szűrők segítségével szűrhetjük azokat. Érdemes megfigyelni, hogy amíg 2009-ben még elég sokan (különösen az információéhes felsőoktatásban résztvevők) használták ezeket az alkalmazásokat, úgy 2013-ra használatuk szinte teljesen eltűnt. Minden valószínűség szerint ennek az lehet az oka, hogy a közösségi portálok központi hírfelülete hasonló célt szolgált, és a kitöltők nem igényeltek erre egy külön alkalmazást (A Google hasonló indokkal jelentette be a közkedvelt Google Reader szolgáltatás leállítását.)
• A szélessávú internet terjedésével (napjainkban már mobil eszközökről is elérhető), a nagy adatátvitelű szolgáltatások egyre elérhetőbbé váltak. Nem véletlen, hogy a videó beszélgetést lehetővé tevő szolgáltatások (Skype, Google Hangouts) a felmérés mindkét évében közkedveltek voltak, sőt 2013-ra növekedett is a használatuk. Egyedül a felsőfokú képzésben résztvevők esetén veszünk észre visszaesést, ugyanakkor a középfokú képzésben résztvevők esetén megduplázódott a használat. A szolgáltatás használatának növekedését valószínűleg a napjainkra a háztartások szintjén is elérhető szélessávú internetkapcsolat, illetve a közkedvelt szolgáltatások ingyenes igénybevétele indokolja. 

Érdemes megfigyelni, hogy a kitöltők csekély százaléka ugyan, de azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem használja ezeket az eszközöket. Szintén érdekes, hogy bár nem nagymértékben, de az ilyen személyek aránya nőtt 2013-ra. Ennek oka várhatóan az a fogyasztói trend, amely szerint egyesek elfordulnak a technológiai újításoktól.

Érdemes megfigyelni, hogy számos esetben a 31-40 év közötti korosztály eszközhasználata eltérő a többi korosztálytól. Láttuk korábban, hogy a blog-, wiki- és a fórumhasználat jellemzően csökkent, viszont ez a korosztály a kapott adatok alapján szívesen olvas ilyen típusú online felületeket. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a web2-es alkalmazások megjelenésekor ez a korosztály volt a legaktívabb tudatos internethasználó, így őket érték el az aktuális trendek.
Szintén érdekes a fiatalabb korosztály (a 0-15 éves – illetve egyes esetekben a 15-20 éves) aktivitása, hiszen mind a blog, mind a kép- illetve videómegosztás tekintetében 2013-ra növekedett közöttük ezeknek az eszközöknek a használata. Szintén az aktuális trend figyelhető meg itt is. Az úgynevezett „z generáció” tagjai nagyon fontosnak tartják az azonnali „kiöntést”, a velük történt események, gondolatok megosztását, amelyet aztán valamilyen vizuális média segítségével közvetítenek.
Mindennek ellenére, ha összegezve nézzük, a kérdőív sajnos rámutatott, hogy a közösségi információ- és tartalommegosztásban nagyon kevesen vállalnak aktív szerepet. Ugyanakkor a különböző médiamegosztókon vállalt aktív szerep jelzi, hogy az igény megvan rá. Egy dolgot azonban mindenképpen figyelembe kell venni. A 2009-es adatok szerint az információs tartalom jellemzően szöveg alapú volt (gondoljunk csak a blogok, wikik és fórumok magas olvasottságára), amely 2013-ra jellemzően valamilyen más – jellemzően vizuális - médiához (kép és videó) köthető lett. Ugyanakkor nagyon megerősödtek a földrajzi távolságokat legyőző kommunikációs eszközök, a videó beszélgetés használata is, amely jellemzően egyfelől közelebb (másfelől távolabb) hozhat embereket. Mindennek eredményeképpen elmondható, hogy a kommunikációs készségek és kommunikációs formák, illetve a társas kapcsolatrendszerek a technológia fejlődésével átalakultak, amelyet mindenképpen figyelembe kell vennünk a képzések során.

(Az itt olvasottak a III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencián történt előadásom és a hozzá kapcsolódó tanulmány kivonata, a teljes szöveg ott olvasható.)