kisvilág

Ezzel a bejegyzéssel zárul annak a felmérésnek a blogon történő kiírása, amelyben feltérképezésre került, milyen online eszközöket használunk , illetve milyen eszközökkel találkozunk a képzések során . A kérdőívben a kitöltők tanulási stílusa is felmérésre került. A kérdőívben használt tanulási stílust felmérő kérdőív a Kolb féle kérdőív Peter Huney és Alan Mumford által egyszerűsített modelljén alapult, amelyben a kitöltőnek 80 egyszerű állításról kell eldöntenie, hogy az jellemző-e rá vagy sem. A kiértékelést követően az adott személyről 4 dimenzió mentén egy koordináta rendszerben kapott érték alapján eldönthető, hogy a meghatározott négy alapstílusból melyik milyen mértékben jellemző az adott személyre. A négy alapstílus 2-2 párra bontható, amelyen belül az egyes párokból csak az egyik érvényesülhet az adott személyen. Az alapstíluspárok a következőek: Tevékeny / Töprengő  Elméleti / Gyakorlati  Azokat a személyeket, akik esetében a tevékeny stílus a meghatározó a tapasztalás

Az ezt a bejegyzést megelőzően láthattuk, hogy egy idén elvégzett felmérés szerint milyen online eszközöket használunk a mindennapi életben . Most megpróbálom összefoglalni, hogy a kitöltők milyen online tartalmakkal találkoztak már eddigi életük során a különböző képzéseken, melyeken valaha részt vettek. Érdemes megfigyelni, hogy amíg az online eszközök használata számos területen csökkent, addig a képzésekhez kapcsolódóan a képzésben résztvevők egyre többször találkoznak az információs és kommunikációs technológiához kapcsolódó eszközökkel. Mindez örvendetes, hiszen nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezen eszközök megfelelő felhasználása példát mutathat a tanulóknak, egyrészt a helyes használat terén, másrészt az információs kultúra helyes mederben tartása végett. A kérdőív elemzése során érdemes megvizsgálni a kapott adatokat aszerint, hogy a kitöltőknek mi volt az aktuálisan legmagasabb képzési szintje. Jól látható, hogy minden területen előrelépés történt 2013-ra a 200

Izgalmas felmérést végeztem az idén, amely egy korábbi, 2009-es felmérés megismétlése volt. A felmérés részeredménye volt, hogy láthatjuk, számos, a képzések során alkalmazható online eszköz használati gyakorisága hogyan változott. A felmérés hátterét már tegnap megismerhettük , tehát most jöjjön a teljes felmérésnek az a része, amely azt árulja el, hogyan változtak online eszközhasználati szokásaink. Rövid előjelzésként elmondhatjuk, hogy amennyiben megvizsgáljuk a kérdőívet kitöltők által a mindennapi életben használt eszközök listáját, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben ezeknek az eszközöknek a használata nem csak az aktív, tartalom előállító szerepkörben, de passzív befogadóként is csökkent 2013-ra a 2009-es évhez képest. Ha aszerint vizsgáljuk a használt online eszközöket, hogy a kitöltőknek mi volt az aktuálisan legmagasabb képzési szint, amiben részt vesznek/vettek, azt tapasztaljuk, hogy majdnem minden területen visszaesés tapasztalható a második felmérés eredménye

Annak idején 2009-ben készítettem egy felmérést, amelynek célja volt, hogy felmérje vajon milyen web2-es eszközöket használunk a mindennapokban és ezek közül melyek azok, amelyek az ismeretek továbbítását biztosító formális képzések során is felhasználhatóak. Mindezek mellett minden egyes kitöltő a tanulási folyamat kivitelezéséhez történő attitűdje szerinti tanulási stílusa is vizsgálatra került. Négy évvel később (azaz idén) a kérdőívet ismét publikáltam a következő célokból: A képzések során hasznosítható online eszközök használatának feltérképezése mindkét évben. A képzéseken résztvevők tanulási stílusának vizsgálata.  Az egyes vizsgálatok lebontása korosztály illetve tanulmányi szint szerint.  A tanulási stílus összevetése a használt eszközökkel.  Esetlegesen változások vizsgálata mind a használt eszközök, mind a tanulási stílus terén. A kérdőív kitöltése mindkét évben elektronikusan történt, amelyhez a Google Drive rendszerben elérhető Űrlap funkció lett használva. Az ily

Nagy fába vágtam a fejszémet. Bár az is igaz, hogy a legegyszerűbb oldalán fogtam meg a dolgokat. Egy biztos, eredménye született, hát itt van. Több okból is szükségessé vált, így elhatároztam, hogy a Moodle 2-es verziójához (jelenleg ugye a 2.5-höz) írok felhasználói kézikönyvet. Legelőször is a kurzusépítéshez, hiszen az igény erre lehet a legnagyobb. Az 1.9 szériához könnyen találunk magyar nyelvű leírást, de az új sorozat számos olyan újítást tartalmaz, ami megérdemli, hogy ehhez is készüljön valami. A dokumentum a Google Dokumentum szövegszerkesztővel készült, és közel sem végleges még, de mivel már tartalmazza az összes Tananyag típusú kurzuselemet ezért megérett egy publikálásra, hátha valakiknek segítségére lehet. A dokumentum még lektorálás előtt áll, így lehetnek benne fogalmazási és helyesírási hibák is, ezek folyamatosan javítódnak. Ennek köszönhetően a dokumentumból megtudhatjuk például: Hogyan hozhatunk létre letölthető dokumentumokat kurzusoldalunkon. Statikusan m

Minden konferencia esetén, amely két napos egyszer csak eljön az idő, hogy elmondhassuk, részt vettünk a második napon is. Nincs ez másképpen a MoodleMoot esetében sem, melynek első napos eseményeiről más olvashattunk külön a plenáris és külön a szekciós szakaszról. A választás az induló szekciók közül a technológiai előadásokat tartalmazóra esett, gondolván a szünetben úgyis átülök a tömegek számára nyitott online kurzusokat kínáló rendszerekkel (MOOC) foglalkozó szekcióra. Mindennek megfelelően az első előadás keretében Gál Viktor az Óbudai Egyetem központosított Moodle rendszere alá fejlesztett globális kereső motort mutatta be. Megtudtuk, hogy a Moodle rendszer alá korábban létező globális kereső modult a fejlesztők kidobták a keretrendszerből a 2.2-es verzió környékén, hiszen konfigurálása nem volt egyszerű, speciális futtatási környezetet igényelt, ráadásul hibásan is működött. Ennek megfelelően még a 2.5-ös Moodle verzió sem tartalmaz ilyen funkciót. Jól láthatóan MDL-3198

Miután röviden betekintettünk a délelőtt eseményeibe , érdemes néhány pillantást vetnünk a délutáni előadásokra is. Mivel ez a szakasz már a szekciókról szólt és mivel több mint 2 szekcióban is érintett voltam, mint előadó, így picit kényszerpályán mozogtam a megtekintendő előadások tekintetében. Ez persze nem volt olyan nagy baj, mivel a szekciós társelőadóim között is sok hasznos információhoz jutottam. A délutánt az Óbudai Egyetemhez köthető előadókkal kezdtem meg. Első előadóként Váradi Zsuzsanna mesélt arról, hogyan sikerült az ÓE központi Moodle rendszerét összekapcsolni a Neptun rendszerrel. Alapvetően két fő feladat várt az informatikusokra. Egyrészt meg kellett oldani a felhasználók hitelesítését, jogosultságkezelését a Neptun rendszerben lévő adatok alapján, illetve biztosítani kellett, hogy az oktatásirányítási rendszeren belüli kurzusok és hozzájuk rendelt jogosultságok (tanulók, tanárok, stb.) a Moodle rendszerben is megjelenjenek. Mint kiderült, az első feladat viszonyl

A múlt hét végén lezajlott az immár hagyományos Moodle baráti kör találkozó, azaz a haza MoodleMoot konferencia idei verziója. A konferencia három év után felköltözött Budapestre, hiszen idén az Óbudai Egyetem adott otthont a rendezvénynek. Legutóbb három évvel ezelőtt sikerült kijutnom a konferenciára, és ha megpróbálom összehasonlítani, akkor a jelenlegi konferenciát körítésben szegényebbnek (pl. nem voltak folyamatosan kamerával rohangáló fotósok, a kihelyezett pékárú is gyorsan fogyott - no, nem mintha ez lenne a lényeg -, stb.), de tartalmilag gazdagabbnak éreztem. Első körben tekintsük át gyorsan a plenáris szakaszt, azaz az első nap délelőttjét. A konferenciát Kártyás Gyula nyitotta, az Egyetem oktatási főigazgatója, aki röviden bemutatta az Egyemet, a több mint száz éves képzési múlttal rendelkező elődintézményeket, és kitért arra is, bár az egyes karok korábban is kapcsolatba kerültek a Moodle rendszerrel, az ide évtől egy központosított, a Neptun oktatásirányítási rend

Nem is olyan régen voltam egy konferencián ( ÉletPÁLYAutak ), mely érdekes volt. De tényleg! Álmok, vágyak és utak, meg modellek, és a kitaláltuk de lesz valahogy alapon. És még csak azt sem mondanám, hogy botorság az egész. Pályamodellre szükség van, hasznos és célszerű, valahol meg el kell kezdeni, azt majd módosítjuk. De nem is erről írunk, legalábbis a cím szerint nem erről kellene, tehát térjünk is a lényegre. A pályamodellben fontos szerep jut a portfóliónak, amely ugye "e" és a pedagógusé. Ahogyan az előadáson elhangzott, ez speciális portfóliót igényel, egy speciális fejlődési portfóliót, melyhez nem lehet felhasználni semmilyen meglévő portfólió rendszert. Sajátot kell fejleszteni! Nos, melyek ezek a speciális igények, melyek szükségesek egy pedagógus ePortfólió esetén. Profilkezelés (egyedei azonosító, kapcsolat más rendszerekkel, profil adatok felhasználása portfólió nézetekben) Nézetek kezelése (a feltöltött adatokat különböző szempontok szerint rendszerezh