kisvilág

Egyszer volt, hol nem volt egy sorozat, amelyben a lassan 10 évvel ezelőtti szakdolgozatból idézgettem mai gondolataimmal kiegészítve, nos, itt az ideje, hogy blogba kerüljön egy újabb fejezet a témában. ""… az érzékek elé kell tárni mindent, mégpedig a láthatókat a látás elé, a hallhatókat a hallás elé, a szagolhatókat a szaglás elé, az ízlelhetőket az ízlelőszerv elé, a tapinthatókat a tapintás elé. És a mi több érzékszerv által egyszerre érzékelhető, azt több érzékszerv útján kell érzékeltetni.” (Comenius) A virtuális egyetem talán legnagyobb hátránya, hogy nem képes az összes érzékszervünkre hatni. Leginkább a látásunkat, másodlagosan pedig hallásunkat képes foglalkoztatni. Szerencsére a mai hálózatok sebessége már elégségesnek mondható a jó minőségű audio-vizuális állományok letöltésére. Mivel a többi érzékszerv teljesen használhatatlan, éppen ezért erre a kettőre kell alapozni az elektronikus oktató szoftveren belül. A mai multimédiás segédeszközök segítségével ezek

Pár héttel ezelőtt arról beszélgettünk édesapámmal, hogy neki bizony nem tetszett a Bombák földjén, picit csalódás volt. Akkor én még nem láttam a filmet, azóta pótoltam, és bizony ellentétes véleményen kell, hogy legyek. A téma számomra amúgy is érdekes, meg valahol egy csöppet személyes, hiszen ugyan csak levelezőn végeztem a kötelező katonai szolgálatot (az utolsó félévesek egyike voltam), de a tűzszerészek állományát erősítettem, még ha, mint számítógépet már messziről látott ember, írnoki minősítésben. Persze nem mi mentünk hatástalanítani, és csak társaimnak kellett megtanulni az alapvető robbanószerkezeteket (az én feladatom pl. a tűzszerészeti katalógushoz az eszközök fotóinak szebbé, újabbá retusálása volt), de ott voltam, amikor kivittek minket a fagyott földre, amely keményebb volt a betonnál, és a hatalmas kráterekben tartottak a számunkra bemutatót. Félelmetes volt látni saját szememmel, hogy egy hüvelykujjnyi gyurmadarab mekkora pusztításra képes. A film azoknak a minde