Ugrás a fő tartalomra

MoodleMoot 2013 - 1. nap, szekciós szakasz

Miután röviden betekintettünk a délelőtt eseményeibe, érdemes néhány pillantást vetnünk a délutáni előadásokra is. Mivel ez a szakasz már a szekciókról szólt és mivel több mint 2 szekcióban is érintett voltam, mint előadó, így picit kényszerpályán mozogtam a megtekintendő előadások tekintetében. Ez persze nem volt olyan nagy baj, mivel a szekciós társelőadóim között is sok hasznos információhoz jutottam.

A délutánt az Óbudai Egyetemhez köthető előadókkal kezdtem meg. Első előadóként Váradi Zsuzsanna mesélt arról, hogyan sikerült az ÓE központi Moodle rendszerét összekapcsolni a Neptun rendszerrel. Alapvetően két fő feladat várt az informatikusokra. Egyrészt meg kellett oldani a felhasználók hitelesítését, jogosultságkezelését a Neptun rendszerben lévő adatok alapján, illetve biztosítani kellett, hogy az oktatásirányítási rendszeren belüli kurzusok és hozzájuk rendelt jogosultságok (tanulók, tanárok, stb.) a Moodle rendszerben is megjelenjenek. Mint kiderült, az első feladat viszonylag könnyen ment, hiszen ahogyan a plenáris szakaszban is hallható volt, ezt már 2007-ben megoldották még a korábbi , nem központosított rendszerben.
Alapvetően a beléptetési rendszer az EduID rendszerre épül, amely egy azonosító szerver segítségével lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentkezéssel több alkalmazáshoz is hozzáférjünk. Implementálásához SimpleSAMLphp autentikációs alkalmazás került felhasználásra, melynek az előadó szerinti előnye, hogy nagyon egyszerűen konfigurálható. A felépített rendszer elemei a következők lettek: IDP és Radius szerver a felhasználói azonosításhoz, LDAP az adatszinkronizációhoz. A Neptun rendszert ki kellett egészíteni egy Neptun-LDAP modullal, amelyet külön meg kellett vásárolni a fejlesztőktől, a Moodle rendszer alá pedig fel kellett telepíteni a SAML Authentication plugint.
Sajnos a tesztelések során kiderült, hogy a Moodle kiegészítő nem teljesen helyesen működik, így a helyi a informatikusoknak bele kellett nyúlniuk a kódba, és annak alapjaira támaszkodva újat hoztak létre.
A rendszer működése az alábbiak szerint történik:

  1. A Moodle rendszerbe történő bejelentkezéskor átirányítás történik az IDP szerverre.
  2. Az IDP továbbküldi a kérést az Egyetemi Radius szervernek azzal a kéréssel, hogy a Neptun rendszerből tudja meg, jó-e a jelszó.
  3. A Neptun megküldi a választ a Radius-nak, amely visszaküldi IDP-nek, amely megkérdezi az LDAP szervert a szerepkörök ügyében.
  4. Az LDAP kiosztja a szerepeket, majd visszaküldi az IDP-nek, amely az adatokat visszaküldi a Moodle rendszernek.
  5. A Moodle a kapott adatok alapján elvégzi a kurzusok létrehozását, és a felhasználók szerepkör szerinti hozzárendelését.

A meglehetősen informatikai jellegű előadást követően egy sokkal könnyebben befogadható előadás következett. Ambrusné Dr. Somolyi Kornélia arról mesélt, hogy az Egyetem Rejtő karán milyen tapasztalatok halmozódtak fel az egységes Moodle rendszer bevezetését követően. 
Érdekes információ volt, hogy kezdetben (2004) a kar oktatói ingyenes tárhelyet (UltraWeb) vettek igénybe a képzési tartalmak publikálására, majd 2007-től mindezt átköltöztették az iskolai fájlszerverre. Ezek fő problematikája a hozzáférés ellenőrizhetetlensége volt, hiszen publikus felületként jelentek meg, bárki hozzájuk férhetett. A belső rendszerre történő átköltözést követően ugyan a helyi informatikusok segítségével a hozzáférést egy beléptető rendszerrel korlátozni tudták, de ez még mindig nem volt a legjobb megoldás.
A Moodle rendszert 2010 óta használják a karon, első körben az informatikai tárgyú kurzusok esetén képzési információk és tartalmak publikálására, illetve feladatok bekérésére, azok ellenőrzésére. Természetesen a következő lépés a egyetemi központi rendszerre történő áttérés volt, amely már viszonylag zökkenőmentesen ment a meglévő tapasztalatok alapján.

A szekció harmadik előadója egy izgalmas előadás keretében ecsetelte, hogy az Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központjában miként használják a Mahara ePortfólió rendszert. Erről részletesen inkább itt olvasgassunk.

A negyedik előadó, László Gábor, arról mesélt a résztvevőknek, hogyan történik az Egyetemen a diákok diplomamunkájának plágium ellenőrzése a Moodle rendszerbe integrálva. A megoldás roppant egyszerű, hiszen az ephorus plágium ellenőrző felhőszolgáltatás rendelkezik egy Moodle kiegészítővel, melynek telepítése roppant egyszerű. A plugin lényege, hogy adatkapcsolatot biztosít a Moodle Feladatmodulja esetén a licencelsz felszolgáltatáshoz. A kiegészítő a feltöltött állományokat SOAP protokollt használva a küldi el a ephorus ellenőrző rendszernek, amely aztán visszaküldi az eredményt a rendszernek. Az ellenőrzésre történő állománybeküldés a Moodle ütemezője (cron) segítségével történik, biztosítva az adott időközönkénti automatikus, beküldést. A telepített kiegészítő kibővíti az állományfeltöltés űrlapját, amely új mezőknek köszönhetően a hallgatóknak el kell fogadniuk, tudomásul veszik a feltöltött dokumentum ellenőrzését. Oktatói szerepkörben a beküldött dokumentum ellenőrzési folyamat aktuális státuszán túl a végeredményről is részletes információt kapunk. Nem csak egyszerűen megnézhetjük, mennyi átfedést találunk más művekkel, hanem pontosan láthatjuk, melyek ezek a részek.

A szekciót egy kis kávészünet zárta, amelyet követően a következő általam is érintett szekció az egyetemi szférából az üzletibe lépett át. (Persze a szekcióválasztás itt is kötött volt, hiszen szintén a mikrofon végén álltam egy prezentációt léptetve.)

A középdélutáni szakaszt Farkas Róbert kezdte bemutatta az SME 2.0 projektet, amely egyrészt elektronikus oktatóanyagok előállítását, másrészt azok elektronikus kurzusba szervezését tűzte ki célul kis- és középvállalkozások számára. Első körben a Webes eszközök a vállalkozásban kurzus készült el, amelynek célja volt, hogy olyan a vállalkozók számára gyakorlatban is hasznosítható ismereteket adjon át, melyek segítségével az internet és az arra épülő felhőtechnológiákban lévő lehetőségeket a résztvevők a vállalkozás sikeresebbé tételére fordíthatják.
A projekt tehát kétféle tartalmat állított elő:
  • Tananyagportál: Nyílt, bárki által elérhető tartalmak. Valójában egy egyszerű portál, amelynek egyes oldalai szöveg és kép segítségével alapvető ismereteket közölnek. Ezeket bárki elérheti és megtekintheti.
  • Kurzusportál: Képzési keretrendszerbe helyezett, adott témakör köré kurzusba szervezett képzési tartalmak tárháza. Az elérés már regisztrációhoz kötött. A cél, hogy a kurzusok tevékenység alapúak legyenek, így motiválva a résztvevőket az ismeretek mélyebb elsajátítására. 

A vállalkozások jelen tartalmak segítségével olyan ismeretekhez juthatnak, mint a Google Drive használata, a Blogok szerepe és szerkesztése, internetes keresés speciális lehetőségei, RSS használata, személyes kezdőoldalak használata és online naptárak működése. Személy szerint csak javasolni tudom, hogy ezeket a tartalmakat megtekintsük, hiszen a kapott információk nagyon hasznosak. Kíváncsian várom a további tartalombővítést.

A szekció második előadása egy izgalmas esettanulmány, amelyből megtudhattuk, hogy lehet 23 ezer ember képzését lebonyolítani 2,5 hónap két, egymástól teljesen eltérő informatikai infrastrukturális környezetben. A részleteket érdemes inkább itt elolvasni...

A szekció utolsó előtti előadása gyors volt, az időkeretből keveset vett igénybe. Márkus Zsolt László a SZTAKI SSS ® Technology 2.0 alkalmazást mutatta be, melynek lényege, hogy a videóra rögzített előadásokat szinkronizálni lehet a prezentációkhoz. A program felületén keresztül lehetőségünk van az előadás mozgóképanyagát megtekinteni úgy, hogy közben a prezentáció egyes diái is megjelennek. A diasorban az egyes diákra ugorva a rendszer automatikusan a megfelelő videorésztől folytatja a lejátszást. A program lehetővé teszi egyszerű HTML illetve a SCORM 1.2-es exportot, biztosítva ezáltal az esetleges LMS rendszerbe történő feltöltést. Alapvetően természetesen semmi új nincs ebben, annak idején a Mindentudás Egyetemének 1. szériájához fejlesztett rendszer programozásában magam is részt vettem.
Ha minden jól megy, hamarosan a konferencia előadások anyagai is megtekinthetőek lesznek ilyen formában.

A szünet előtt Németh Károly és Szabó István egy kicsit színpadias előadása következett, akik bebizonyították, amit régóta hangoztatok a munkahelyemen: ha van néhány jó programozód, akkor a Moodleben lévő képzési információkból számos, az akkreditált képzések esetén követelményt megjelenő dokumentum előállítható. Ilyen dokumentumok például a jelenléti ív, a tanúsítványok, felnőttképzési szerződés, stb. Óriási előny, hogy előállítható egy XML formátumú OSAP statisztikai, amelyet így elektronikusan be lehet küldeni. Az elkészített rendszer blokként épül be az egyes kurzusok felületére, ahonnan elérhetjük az összes szükséges szolgáltatást.

A szünet után termet váltottam, hiszen az így választott szekcióban betekintést kaphattam a Moodle 2.5 leglátványosabb újításáról.

Mielőtt azonban ezt az előadást megtekinthettük volna, még levetítésre került Gerő Péter által egy több egyetem hallgatóit érintő szakmai projekt bemutatkozó kisfilmje, amiben a diákok nagyon kedvesek, aranyosak és lelkesek, csak éppen a számomra nem állt össze, miről is szól valójában ez a dolog. Persze az igazság az, hogy körülbelül két perc késéssel érkeztem, így lehet, ott volt a lényeg. Persze egy kis kutatómunka, és azért utána lehet olvasni a dolgoknak.

A második előadó Papp Gyula volt, aki a Moodle 2.5 Kitűző rendszerét igyekezett bemutatni. Természetesen egy nagyon új dologról van szó, hiszen ez a programverzió nem olyan régen jelent meg. Megtudjuk, hogy nagyon sokat gondolkodtak azon, miként kerüljön fordításra ez az új funkció, hiszen a Badges kifejezés sokféleképpen fordítható, de mi az, ami leginkább visszaadja a tényleges jelentést. Így lett végül Kitűző (pl. jelvény helyett). Ugyanis mindez több egyszerű vizuálisan megjelenő plecsninél, mivel ehhez tanúsítványszerű tartalom is párosul.
Alapértelmezetten valamilyen teljesítmény jutalmazására szolgál, amely teljesítmény lehet kurzus- illetve rendszerszintű. A Kitűzők a felhasználók profiladataihoz kapcsolódnak, ott lehet őket megtekinteni. Óriási előnye, hogy az OpenBadges nyitott szabványra épül, így könnyedén exportálhatóak és másutt is felhasználhatóak.

Egy adott teljesítményért a Kitűző manuálisan odaítélhető, de ez automatizálható is például egy adott tevékenységben elért eredményért.
Minden Kitűző a vizuális megjelenésen túl az alábbi adatokat tartalmazza még:
  • Neve és rövid leírása.
  • Megszerzéséhez szükséges kritériumok.
  • A megszerzését biztosító kurzus.
  • Lejárat dátuma, amely lehet adott időpont vagy egy időintervallum. Természetes örök érvényű kitűző is kiadható.
Mindezek alapján mindazon túl, hogy a Kitűzők rendszere megmozgatja az emberek gyűjtő szenvedélyét, és nagyon magas motivációs értékkel bír (gondoljunk csak a Moly kihívásaira, a Foursquare bélyegeire, stb.), a lejárati idő segítségével olyan adott időközönként megismétlendő feladatok teljesítésére is jó, amelyeket által kapott minősítést adott időközönként meg kell újítani.

A nap utolsó hallott előadását Tornóci László tartotta, aki röviden vázolta miként történik a  Semmelweis Egyetemen az előadások rögzítése, majd azok közzététele a hallgatók számára. Az előadó meg is jegyezte, teljesen felesleges küzdeni azzal, hogy előadásainkat elzárjuk, hiszen a mai modern médiarögzítő eszközök segítségével a hallgatók úgyis megteszik, és egymás között publikálják majd azt. Miért ne tehetné akkor maga az intézmény? Nem beszélve arról, hogy a rögzített előadás a tanári munkára is motiváló hatású, hiszen jobban felkészült és prezentált előadások kerekednek, ha tudjuk, azok bármikor visszanézhetőek lesznek.
A gyakorlat alapján az előadás rögzítésére és utólagos szerkesztésére a Lecturnity programot használják, amellyel szinkronban rögzítik az előadó hangját, és a prezentációját, majd azokat exportálják web felületre. (A program képes SCORM exportra is.)

Összességében elmondható, hogy igen tartalmas napot zárt ezzel a konferencia, és reményeim szerint a felkerült felvételek alapján bepillantást nyerhetünk más szekciókba is, ugyanis a címek alapján ott is számos érdekes tartalommal gazdagodtak az azokat meghallgatók.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás es

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs