Egy mostanság megismételt felmérés háttere

Annak idején 2009-ben készítettem egy felmérést, amelynek célja volt, hogy felmérje vajon milyen web2-es eszközöket használunk a mindennapokban és ezek közül melyek azok, amelyek az ismeretek továbbítását biztosító formális képzések során is felhasználhatóak. Mindezek mellett minden egyes kitöltő a tanulási folyamat kivitelezéséhez történő attitűdje szerinti tanulási stílusa is vizsgálatra került. Négy évvel később (azaz idén) a kérdőívet ismét publikáltam a következő célokból:

• A képzések során hasznosítható online eszközök használatának feltérképezése mindkét évben.
• A képzéseken résztvevők tanulási stílusának vizsgálata. 
• Az egyes vizsgálatok lebontása korosztály illetve tanulmányi szint szerint. 
• A tanulási stílus összevetése a használt eszközökkel. 
• Esetlegesen változások vizsgálata mind a használt eszközök, mind a tanulási stílus terén.

A kérdőív kitöltése mindkét évben elektronikusan történt, amelyhez a Google Drive rendszerben elérhető Űrlap funkció lett használva. Az ilyen módon elkészített kérdőív előnye, hogy a beküldött adatok automatikusan átkerülnek a Google által biztosított táblázatkezelő rendszerbe (amely nagyon hasonlatos a Microsoft Excelhez), így azonnal feldolgozhatóvá válnak a megfelelő képletek segítségével. A módszer egyetlen hátránya, hogy az így rendelkezésünkre bocsátott kérdőív elérhetőségi címe (URL) nagyon bonyolult, egyáltalán nem beszédes, tehát továbbkommunikálni nehézkes, és ez elektronikus terítés ellenére ez nehezíti a kérdőív minél szélesebb körben történő elterjedését. 
Annak érdekében, hogy beszédesebb, könnyebben megjegyezhető webcíme legyen a kérdőívnek a Google Webhelyek szolgáltatás segítségével létrehozásra került egy olyan „portál”, amelynek egyetlen oldala maga kérdőív volt. A szolgáltatás segítségével ugyanis bárki informatikai ismeretek nélkül összeállíthat olyan webportált, ahol az egyes oldalak hierarchiába szervezhetőek, és minden egyes oldalra a rendelkezésünkre bocsátott eszközök segítségével könnyedén beilleszthetőek a Google által szolgáltatott médiamegosztók tartalmai. Az így kialakított webfelület a https://sites.google.com/site/iktkerdoiv/ cím alatt volt elérhető.

Maga a kérdőív anonim volt, és három képernyőből állt:

• Személyes adatok bekérése
• Eszközök feltérképezése 
• Tanulási stílus feltérképezése

Az első képernyőn a kitöltőknek nyilatkozniuk kellett születési évükről, iskolázottságukról és nemükről. Iskolázottságnál azt a legmagasabb fokozatot (általános iskola, gimnázium vagy középiskola, egyetem vagy főiskola) kellett megjelölni, amely a legmagasabb végzettségét biztosította, illetve amennyiben még tanul, az aktuális iskolájának szintjét. Ez azért volt fontos, mert az adott iskolai környezet befolyásolhatja a tanulási folyamatot.
A következő képernyőn került sor a használt eszközök felmérésére. Ezek az eszközök külön csoportosítva lettek egyrészt, hogy a mindennapi életben használják-e a kitöltők, másrészt találkoztak-e velük elektronikus képzés során.
Az utolsó kérdőív oldal a kitöltők tanulási stílusát igyekezett felmérni, esetleges magyarázatot találva arra, vajon az aktív, gyakorlati stílussal bírók jellemzően befogadóbbak-e a web2-es eszközök használatára, vagy sem. A kérdőív Kiss László által közzétett Honey és Mumford nyomán átdolgozott kérdéssort használta.

A kérdőív korábbi, 2009-es kitöltése során összesen 158-an töltötték ki az elektronikus űrlapot. Ekkor a nemek aránya nagyon kiegyensúlyozatlan volt (20 nő és 138 férfi). Négy évvel később már 358 érvényes kitöltést sikerült regisztrálni, és ekkor már a nemek aránya is sokkal kiegyensúlyozottabb volt (194 nő és 164 férfi).

A kapott eredmények számos esetben iskolai hovatartozás szerint is vizsgálatra került. Mindkét évben a középiskolát végzettek vagy éppen középfokú tanulmányaikat végzők szolgáltatták a legtöbb adatot (2009-ben 76 fő, míg a 2013-as évben 222 fő). Szerencsére a kérdőív újbóli publikálásakor sokkal több általános iskolás kategóriába sorolható személyt sikerült megszólítani (2009-ben 25 fő, 2013-ban 58 fő), míg a felsőfokú tanulmányaikat éppen végző vagy már ezt befejezett személyek aránya a teljes kitöltői létszámhoz viszonyítva nem növekedett jelentősen (2009-ben 57 fő, 2013-ban 78 fő).

Az iskolai bontásból már kitűnik, hogy jellemzően úgynevezett „z generációs” kitöltőket sikerült megszólítani (2009-ben a 15. életévet bezárólag 29 fő, míg 16 és 20 év között 52 fő, 2013-ban azonban 76 fő volt maximum 15 éves, míg 195 fő képviseltette magát a 16 és 20 éves közötti kategóriában). Ennyi fő már nagyon jó visszajelzést szolgálhat arra, hogy milyen online eszközökkel szólíthatjuk meg ezt a generációt leginkább, érdemes-e egyáltalán erre a korosztályra már webes alkalmazásokkal készülni a képzések megtervezése során. Az úgynevezett „y generáció” is szép számmal képviselteti magát a kitöltők között, bár közöttük szép számban akadhat olyan személy, aki az információs technológiák használatát tanulta (2009-ben a 31 és 40 év közöttiekből 17 fő, míg 2013-ban 28 fő), esetlegesen azok fejlődésével együtt sajátította el használatukat (a 21 és 30 évesek között 2009-ben 52 főt, míg 2013-ban 38 főt találtunk), és nem kész megoldások között nőtt fel. Az általuk kapott visszajelzések szintén fontosak lehetnek, hiszen jelentős részük a munka világában kezdő munkaerőként, vagy pár éves tapasztalattal jelenik meg, így az ő munkahelyi képzésük vagy szakmai fejlődésük szempontjából fontos tanfolyamok esetén használható eszközökről képet kaphatunk. A digitális eszközök világát egyértelműen tanuló személyek már a többi csoporthoz képest kisebb létszámban képviseltették magukat a kérdőív kitöltői között, de a 2013-as adatokban a teljes kitöltői létszámhoz képest már meghatározóan megjelennek (2009-ben 8 41 év fölötti személy töltötte ki a kérdőívet, míg 2013-ban már 21 fő).

És most jönnének ugye az eredmények, de azok meg nem férnének meg egy felmérés háttere cím alatt, tehát a többiről majd később ;)

(Az itt olvasottak a III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencián történt előadásom és a hozzá kapcsolódó tanulmány kivonata, a teljes szöveg ott olvasható.)