Ezzel a bejegyzéssel zárul annak a felmérésnek a blogon történő kiírása, amelyben feltérképezésre került, milyen online eszközöket használunk, illetve milyen eszközökkel találkozunk a képzések során. A kérdőívben a kitöltők tanulási stílusa is felmérésre került.
A kérdőívben használt tanulási stílust felmérő kérdőív a Kolb féle kérdőív Peter Huney és Alan Mumford által egyszerűsített modelljén alapult, amelyben a kitöltőnek 80 egyszerű állításról kell eldöntenie, hogy az jellemző-e rá vagy sem. A kiértékelést követően az adott személyről 4 dimenzió mentén egy koordináta rendszerben kapott érték alapján eldönthető, hogy a meghatározott négy alapstílusból melyik milyen mértékben jellemző az adott személyre.
A négy alapstílus 2-2 párra bontható, amelyen belül az egyes párokból csak az egyik érvényesülhet az adott személyen. Az alapstíluspárok a következőek:
A jellemzően gyakorlati stílusú emberek szeretnek minden elméletet kipróbálni a gyakorlatban, és számukra a végrehajtott feladatból származó haszon a legfontosabb, ezért képesek a szükség szerinti a gyors döntéshozatalra. Ezzel szemben az inkább elméleti stílussal jellemezhető személyek modellekben gondolkodnak, a felmerülő problémát képesek elemi lépésekre bontva elemezni. Számukra a konkrét megvalósítás mikéntje nem fontos. A modellező gondolkodásuk előnye, hogy a felmerülő új ismereteket könnyedén kapcsolják saját ismerethálójukba, tudásrendszerükbe.
Logikus következtetés lenne, ha feltételeznénk, hogy a tanulási stílus és a mindennapi életben használt online eszközök között lesz kapcsolat. Gondolhatjuk ezt azért is, mert napjaink web2-es rendszererei alapvetően jelentős aktivitást igényelnek, így ha ezeket a tanulási folyamatban alkalmazzák, akkor várhatóan a tevékeny és gyakorlatias stílussal rendelkezőket lehet velük könnyen megszólítani.
A kérdőívben használt tanulási stílust felmérő kérdőív a Kolb féle kérdőív Peter Huney és Alan Mumford által egyszerűsített modelljén alapult, amelyben a kitöltőnek 80 egyszerű állításról kell eldöntenie, hogy az jellemző-e rá vagy sem. A kiértékelést követően az adott személyről 4 dimenzió mentén egy koordináta rendszerben kapott érték alapján eldönthető, hogy a meghatározott négy alapstílusból melyik milyen mértékben jellemző az adott személyre.
A négy alapstílus 2-2 párra bontható, amelyen belül az egyes párokból csak az egyik érvényesülhet az adott személyen. Az alapstíluspárok a következőek:
- Tevékeny / Töprengő
- Elméleti / Gyakorlati
A jellemzően gyakorlati stílusú emberek szeretnek minden elméletet kipróbálni a gyakorlatban, és számukra a végrehajtott feladatból származó haszon a legfontosabb, ezért képesek a szükség szerinti a gyors döntéshozatalra. Ezzel szemben az inkább elméleti stílussal jellemezhető személyek modellekben gondolkodnak, a felmerülő problémát képesek elemi lépésekre bontva elemezni. Számukra a konkrét megvalósítás mikéntje nem fontos. A modellező gondolkodásuk előnye, hogy a felmerülő új ismereteket könnyedén kapcsolják saját ismerethálójukba, tudásrendszerükbe.
A négy alapstílust egy koordináta-rendszer tengelyeihez rendelik, majd a kiértékelés során minden egyes kitöltő tanulási stílusa ebben a koordináta-rendszerben kerül ábrázolásra a rendszerben elhelyezkedő (koordinátákkal jellemezhető) pont segítségével. A pont helye szimbolizálja, hogy egy kitöltő a 4 stílusból mindegyikéből milyen mértékkel bír.
A felmérés adatai alapján a 2009-es évben a kitöltők a felmérésben szereplő eszközök közül átlagosan 4,5-t használnak passzív és/vagy aktív módon. Ugyanez az érték 2013-ban már csak 3,82, ami nem mond ellent a korábban látott eszközhasználati szokások terén bekövetkezett alkalmazásszűkülésnek. Mivel a kétféle eszközhasználatot figyelembe véve összesen 16 féle alkalmazás felhasználásra lett rákérdezve, és az ehhez viszonyított átlagos érték elég alacsony, így önkényesen 7-es érték lett megválasztva, hogy megvizsgáljuk, az ennyi vagy ennél több alkalmazás felhasználási módot használók (azaz a csúcsfelhasználók) tanulási stílusa milyen.
 |
| A minimum 7 alkalmazáshasználati módot bejelölő kitöltők tanulási stílusa 2009-es eredmény |
 |
A minimum 7 alkalmazáshasználati módot bejelölő kitöltők tanulási stílusa 2013-as eredmény |
Jól látszik, hogy a kapott adatok alapján egyáltalán nem jelenthetjük ki, hogy kifejezetten a gyakorlatias illetve tevékeny tanulási stílussal bírók használják ezeket az eszközöket, hiszen akkor szinte csak az ábra bal felső negyedében szabadna értékeket látnunk. Mindez azt vetíti előre, az online eszközök annyira beépültek a mindennapi életbe, hogy bármilyen tanulási stílussal rendelkező személyek esetében felhasználhatjuk őket képzéseink során.
Természetesen felmerül a gyanú, hogy a kapott eredmény torzít, hiszen a fenti eredmény bármely alkalmazáshasználati mód esetén értendő, tehát szélsőséges esetben az eszközöket kizárólag passzív felhasználási módon használók stílusát is láthatjuk. Azt leszögezhetjük, hogy a web2-es eszközök igazi haszna a konstruktív, azaz aktív felhasználásban rejlik. Ha megvizsgáljuk, kiderül, hogy az átlagos aktív eszközhasználat 2009-ben 1,21 volt, míg ugyanez az érték 2013-ra 0,93-ra változott. Sajnos ez elég alacsony szám, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a bejelölhetők közül összesen 8 eszköz (blog, wiki, fórum, képmegosztó, videómegosztó, prezentációmegosztó, könyvjelzőmegosztó, videóbeszélgetés) használható aktív módon. Mindezt figyelembe véve 3 vagy annál több aktív eszközt használók (csúcsfelhasználók) tanulása stílusa is megvizsgálásra került.
Jól látható, hogy az eredmény hasonló, a teljes eszközhasználathoz. Mindebből megállapítható, hogy a tanulási stílus nem befolyásolja a felhasználókat az eszközök használata terén, tehát bátran beemelhetjük őket oktatási módszertanunkba.
Természetesen felmerül a gyanú, hogy a kapott eredmény torzít, hiszen a fenti eredmény bármely alkalmazáshasználati mód esetén értendő, tehát szélsőséges esetben az eszközöket kizárólag passzív felhasználási módon használók stílusát is láthatjuk. Azt leszögezhetjük, hogy a web2-es eszközök igazi haszna a konstruktív, azaz aktív felhasználásban rejlik. Ha megvizsgáljuk, kiderül, hogy az átlagos aktív eszközhasználat 2009-ben 1,21 volt, míg ugyanez az érték 2013-ra 0,93-ra változott. Sajnos ez elég alacsony szám, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a bejelölhetők közül összesen 8 eszköz (blog, wiki, fórum, képmegosztó, videómegosztó, prezentációmegosztó, könyvjelzőmegosztó, videóbeszélgetés) használható aktív módon. Mindezt figyelembe véve 3 vagy annál több aktív eszközt használók (csúcsfelhasználók) tanulása stílusa is megvizsgálásra került.
 |
| A minimum 3 alkalmazást aktívan használók tanulási stílusa 2009-es eredmény |
 |
| A minimum 3 alkalmazást aktívan használók tanulási stílusa 2013-as eredmény |
Megjegyzések