Ugrás a fő tartalomra

Ezt is elvégeztem: Coursera - Responsive Web Design

Az elmúlt időszakba rákaptam a Coursera-ra. Az ok roppant egyszerű volt. Felfedeztem, hogy rettentő jól működik a mobil app, és így a reggeli 1 óra munkába jutás időtartamát elég hasznosan el tudom tölteni. (Jó, tudom, a korábbi olvasásaim is igen hasznosak voltak, azokat sem hanyagoltam, csak azok a hazajutás időszakára korlátozódtak egyelőre.)
Ennek a bősz online tanulásnak a hozadéka volt, hogy számos nagyon érdekes és izgalmas képzésben volt rész részem, és nagyon sokféle kurzussal találkoztam. Az egyik első ilyen kurzusom volt a Responsive Web Design kurzus, amely a University of London kínálatában szerepel, és Responsive Website Development and Design képzéssorozat  második állomása. Miért is ne rögtön a 2. elemmel kezdjük, nem igaz?
A kurzus 4 hétre lett bontva, és összességében négy témakörre épül.
Az első hét az alapvető UX ismereteket próbálta meg közvetíteni, majd a következő két kérdésre próbált meg fókuszálni:

  • Hová tudunk eljutni?
  • Hol vagyunk?

Röviden és tömören: navigációssáv és zsemlemorzsák.
Ezt követően külön hangsúlyt kap az akadálymentesség, és számos mintapéldát is kapunk.
A hét egy tíz kérdéses tesztel zárul, melyen 65%-os eredményt kell elérnünk a sikerhez.

A következő hét már izgalmasabb mivel bepillantást nyerünk a Bootstrap keretrendszerbe. Megmondom őszintén alapvetően emiatt vágtam bele a kurzusba, mivel nem titkolt vágyam, hogy a korábban összeállított oktatóanyag websablont, melyet a hivatalban és picit átdolgozva ugyan, de azon kívül is használtam/használtunk már ezen keretrendszerbe helyezzem, hogy olyan anyagok születhessenek, melyek kijelzőfüggetlenek.

A második hét szintén ügyesen az első hét szisztémáját viszi tovább, azaz az elméletet próbálja átültetni a gyakorlatba. Mindenek előtt kapunk egy Bootstrap gyorstalpalót, de semmiképpen sem részletes ismertetést, csak tényleg az alapokat (hogyan építsük be az oldalba, milyen összetevői vannak, stb.)
Majd a Hová tudunk eljutni kérdésre választ adva megismerjük a keretrendszer által biztosított navigációs sáv (Navbar) felépítésének módját, onnan pedig áttérünk  a Hol vagyunk kérdéskörre választ adó Breadcrumbs elemre.
A hét persze mivel is zárulhatna, ha nem a keretrendszer lelkét adó rácsszerkezet megismertetésével.
A hét szintén egy 10 kérdéses teszttel zárul, de itt már kiegészül  egy házi feladattal is, melynek keretében egy egyszerű weboldalt kellett elkészíteni, melyen feladatok listája látható rács szerűen elrendezve. A feladat a kurzustársak pontozták. Három értékelés sikeres értékelés kellett a feladat teljesítéséhez.

A harmadik hét már arrébb lép a Bootstrap témakörtől és a lényeg a megjelenés illetve a tartalom szétválasztására helyeződik. Megismerjük a Handlebars  Javascript alapú template (sablon) rendszert. Betekintést nyerhetünk, hogy tudjuk a különböző adatokat ugyanabba a sablonban megjeleníteni, illetve hogyan tudjuk ugyanazt az adatot különböző sablonokban használni.  Ez a hét szintén 10 kérdéses teszttel zárul.
A negyedik, egyben utolsó hét valójában egy képgaléria felépítéséről szól Javascript alapú sablon segítségével. A szokásos tíz kérdéses teszt mellett itt szintén kapunk házi feladatot, egy komplexebb galéria elkészítését, a szükséges template-ek és kódok kialakításával.

A képzés összességében érdekes volt. Nagyon tetszett, hogy nem egy előadó volt, hanem a különböző témaköröket más-más valakitől hallhattuk. Az összes videó dinamikát (volt, hogy egy kertben vagy a folyósón közlekedve beszélt az előadó) sugárzott. Maga a tartalom összességében gyakorlatorientált volt, de mégis valahogy nem tükrözte a kurzus címét. Az utolsó két hét template alapú anyagai szerintem elrugaszkodtak az eredeti céltól. Egyrészt már javascript template-ket készítünk, másrészt éppen magyarázzuk, hogy mi is az a tömb? Nincs egyensúlyban a kettő. Másrészt aki a felületet tervezi, az ne nyúlkáljon a kódba.
Mindezek ellenére nagyon kellemes élmény maradt ez a kurzus, mert tartalmilag is tudott újat mutatni, és képzésmódszertanilag is sok tanulsággal szolgált.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese