Ugrás a fő tartalomra

Gamifikáció a képzésben - Gamifikációs elemek piramisa - Dinamika szint: Elbeszélés

Hű, egyre haladunk, ott vagyunk, hogy az első szint egyes elemeit nézegettük korábban (Megszorítások, Érzelmek), lépjünk is át akkor a harmadik ilyen elemre, az elbeszélésre.

Az elbeszélés, a narráció az egész gamifikációs rendszer vázát képezi, szerepe óriási, hiszen összefűző ereje van. Gondoljunk csak bele, alkalmazhatunk mindenféle pontokat, kitűzőket, különböző küldetéseket, ha azok között nincs rendszer, ha azok különálló, egymástól független valamik, amelyek úgy lettek összegereblyézve, hiszen kell egy gamifikációs rendszerbe.
A narráció az, ami összetartja, egy (esetleg több) szálra fűzi fel ezeket az elemeket. A narráció az, amely képessé teszi tanulót (játékost) arra, hogy ő beleélje magát a történtekbe, hogy kapcsolat alakuljon ki közte és az elsajátítandók között. Azaz mondhatjuk, hogy bizony érzelmi kapcsolatépítő szerepe is van, tehát összefüggésbe hozható a korábbi dinamikai szint elemeivel.
A narráció természetesen két szinten is megjelenhet:

  • Globális szint: Közvetlenül a teljes gamifikációs rendszert érinti, azt szövi át. A teljes gamifikációs folyamatot érinti, keretet ad a teljes folyamatnak.
  • Elemi szint: Az egyes elemek esetén jelenik meg. Minden egyes elem esetén alkalmazhatunk külön narrációt. Például egy feladathoz adott történetet teremthetünk, körítést alkalmazhatunk. Olyan ez, mint amikor egy játékon belül küldetéseket kapunk és azok külön-külön narrálással rendelkeznek. Természetesen ezek az elemi elbeszélések kapcsolódnak a globális egészhez, azt kiegészítik, valahogy előre viszik. 

A narráció ezen kívül lehet folyamat orientált, azaz van eleje és vége, van honnan elindulni és hova eljutni, illetve lehet környezetorientált, azaz a narráció célja kizárólag az atmoszféra teremtés (ez persze ott a folyamatorientált esetben is). Ebben az esetben azonban az elbeszélés csak a környezetet teremti meg, amelyben a tanulók egyfajta szabad bejárást kapnak (mint egy város építős játékban, amikor nincs konkrét cél, csak az, hogy minél szebb és működőbb várost építsünk), és szabadon tevékenykedhetnek. Ez utóbbit egy képzés esetén nehéz elképzelni, hiszen magának a képzésnek van célja. Azaz van honnan és van hova kell eljutni. Ennek megfelelően sokkal inkább egyfajta keveréke lesz a folyamatorientáltnak és a környezetorientáltnak. Ebben az esetben kapunk egy szabad világot, amelyben több egymástól független feladat (küldetés) érhető el, melyek függőségük tekintetében ugyan elágazásokat biztosítanak, de mégiscsak egy eleje vége pont köré épül.
Egy alapvetően folyamatorientált (csőszerű) rendszer megtervezése természetesen a másikhoz képest sokkal egyszerűbb. A narráció tehát befolyásolja a gamifikációs rendszer komplexitását. Ennek megfelelően számos tényezőtől fog függeni: Kifejlesztésre szánt idő, erőforrás, anyagiak, de éppen úgy a cél elérésébe fektetett munkamennyiség, és annak megtérülési haszna.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese