És az utolsó nap. Na, igen, a bejegyzést már itthonról, de még az ottani eseményekről.
Maga ez a nap már csak fél nap volt. Egy gyors lezárása a hétnek. Mindenek előtt az előadásokkal indítottunk, amelyben én a gamifikációról beszéltem, és bemutattam egy már meglévő kurzusból pár példát, amely játékelemeket alkalmazott, és ideális lehetőség lehet két webinár esemény között. (Jó, nálam jelenléti a két esemény, de a Moodle béli lehetőségek ugyanazok.) Ezt követően a Big Blue Button-t néztük meg működés közben. És igazán jól működött a finneknél. A különleges itt is a layout, azaz felület testreszabhatósága volt, akárcsak az Adobe Connect esetében, de míg utóbbinál ezt csak a host (a gazda) teheti meg, a BBB esetén bárki olyan nézetre változtathatja a saját ablakának a felépítését, amilyenre szeretné.
Ezt követőn jött a tényleges lezárás, szállodai check out-tal, majd rövid összefoglalóval mi volt jó és mi rossz, mit viszünk haza, és mi lesz a jövőben.
Az összefoglalás lényege a több gyakorlat, és a több best practice. Hogy mit viszek haza, és az amit odahaza nagyon kell, nos: komolyabb technikai háttér, komolyabb marketing, komolyabb megjelenés, egyszerűen komolyabban venni ezt az egészet ami a képzéshez kapcsolódik, és a képzés e-betűs részét. Előbbi a teljes Hivatalra értem (hahó, itt egy külön akadémia volt (nem egy igazgatóság harmad része névtelenül), olyan infrastruktúrával, hogy öröm volt nézni, olyan marketing felületekkel, hogy majd megszólaltak), utóbbit pedig magára a képzési részre. Ideje lenne 20ezer ember képzését nem csak jelenlétben elképzelni.
A közös jövőt meg majd meghozza a program további eseményei, mert nincs itt vége a dolgoknak, megy munka online tovább. Az EU egy speciális felületen munkacsoport formájában biztosítja, hogy a további tapasztalatcsere zavartalanul folyón.
Minden esetre túl vagyok egy nagy kalandon. Izgultam, féltem is talán tőle, hiszen első ilyen jellegű külföldi utam volt. De összességében nagyon jól jött ki minden (na, jó a náthát inkább kihagytam volna). A osztrákok nagyon kedvesek voltak, segítőkészek, és bár nem vagyok egy túl szociális lény, de a különböző nemzetiségű kollégáktól élményekkel gazdagon távoztam.
Maga ez a nap már csak fél nap volt. Egy gyors lezárása a hétnek. Mindenek előtt az előadásokkal indítottunk, amelyben én a gamifikációról beszéltem, és bemutattam egy már meglévő kurzusból pár példát, amely játékelemeket alkalmazott, és ideális lehetőség lehet két webinár esemény között. (Jó, nálam jelenléti a két esemény, de a Moodle béli lehetőségek ugyanazok.) Ezt követően a Big Blue Button-t néztük meg működés közben. És igazán jól működött a finneknél. A különleges itt is a layout, azaz felület testreszabhatósága volt, akárcsak az Adobe Connect esetében, de míg utóbbinál ezt csak a host (a gazda) teheti meg, a BBB esetén bárki olyan nézetre változtathatja a saját ablakának a felépítését, amilyenre szeretné.
Ezt követőn jött a tényleges lezárás, szállodai check out-tal, majd rövid összefoglalóval mi volt jó és mi rossz, mit viszünk haza, és mi lesz a jövőben.
Az összefoglalás lényege a több gyakorlat, és a több best practice. Hogy mit viszek haza, és az amit odahaza nagyon kell, nos: komolyabb technikai háttér, komolyabb marketing, komolyabb megjelenés, egyszerűen komolyabban venni ezt az egészet ami a képzéshez kapcsolódik, és a képzés e-betűs részét. Előbbi a teljes Hivatalra értem (hahó, itt egy külön akadémia volt (nem egy igazgatóság harmad része névtelenül), olyan infrastruktúrával, hogy öröm volt nézni, olyan marketing felületekkel, hogy majd megszólaltak), utóbbit pedig magára a képzési részre. Ideje lenne 20ezer ember képzését nem csak jelenlétben elképzelni.
A közös jövőt meg majd meghozza a program további eseményei, mert nincs itt vége a dolgoknak, megy munka online tovább. Az EU egy speciális felületen munkacsoport formájában biztosítja, hogy a további tapasztalatcsere zavartalanul folyón.
Minden esetre túl vagyok egy nagy kalandon. Izgultam, féltem is talán tőle, hiszen első ilyen jellegű külföldi utam volt. De összességében nagyon jól jött ki minden (na, jó a náthát inkább kihagytam volna). A osztrákok nagyon kedvesek voltak, segítőkészek, és bár nem vagyok egy túl szociális lény, de a különböző nemzetiségű kollégáktól élményekkel gazdagon távoztam.
Megjegyzések