Ugrás a fő tartalomra

Kettős ünnep (?) - 4. rész

(És a végső, befejező rész... - Előzmények itt és itt és itt)

Említette a tanár úr, hogy a Bánki Gépészmérnöki karként fog a továbbiakban működni, de mi lesz a jelenlegi, nem gépész szakos hallgatókkal?
A Bánki Főiskola jogfolytonosságát a Gépészmérnöki kar fogja biztosítani. A Kandó Főiskola jogfolytonosságát várhatóan a Villamosmérnöki kar biztosítaná, és új integrált karként jelenne meg az Informatika kar, amelybe mind a Bánki, mind a Kandó illetve a Könnyűipari Főiskola szakterületi hallgatói kerülnének úgy, hogy a kar oktató állományát a ma meglévő különböző iskolák informatikai képzésben érdekelt kollégákból állítanánk össze. Ez azért fontos, mert nem az egyik vagy másik főiskola hatáskörébe utalja a kart, hanem a majd megalakuló Budapesti Műszaki Főiskola hatáskörébe kerül.

És mi lesz a menedzserekkel?
A kérdésre adandó válasz egy kicsit még nyitott. A koncepciónk négy kart definiált, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és az informatikai kar mellett egy gazdasági kart, amelyben folyhatna a menedzserképzés. Elindult egy olyan irányzat is, amelyben a Gazdasági informatikusképzést kívánjuk meghonosítani. Nyilván ez az év fog választ adni arra, hogy ez a kar felállítható-e megtörténik-e a szak akkreditációja. Mindezek mellett, reményeink szerint ötödik karként pedig a Könnyűipari Főiskola utólagos bejövetelével a Könnyűipari mérnöki kar jöhetne létre, de erre vonatkozóan jelen pillanatban még részletes egyeztetéseket nem folytattunk.

Az integrációt követően várható az oktatás színvonalának a növekedése (pl. jegyzetek, képzettebb – pedagógia téren is – oktatók?)?

Magában a pályázatban szerepel, hogy hatékonyabban tevékenykedjünk az oktatás területén is. Tehát közös jegyzeteket hozzunk létre (pl. matematikából, fizikából, anyagtudományból), és a tantárgyainkat, tanterveinket összehangoljuk. A koncepció és az akkreditáció természetesen arra kényszerít bennünket, hogy minél jobban felkészült oktatóink legyenek, mind oktatási gyakorlat tekintetében, pedagógia, mind tudományos felkészültség vonatkozásában. Hadd jegyezzem meg, hogy ezen utóbbi területen igen rangos helyet vívott ki főiskolánk, hiszen minősített oktatóink száma meghaladja azokat az adatokat, amelyek általában jellemzőek ma a műszaki főiskolák vonatkozásában. Tehát az integrációtól azt várjuk, hogy az oktatás hatékonysága növekedjen. Arra törekszünk, hogy a hallgatók megtarthassák azt a családias hátteret, amit a Bánki Főiskola ma – szerintem - egyedülállóan biztosít a felsőoktatásban.

Kik lesznek azok, akik már BMF-es diplomát kapnak?
Erre most csak egy általános választ tudok adni, hiszen említettem, hogy a felsőoktatási törvény módosításra fog kerülni. A törvény rendelkezni fog egy az átmenetre vonatkozó rendelkezésében arról, hogy a jogfolytonosság milyen módon biztosítható. Az eddigi elképzelések szerint a Budapesti Műszaki Főiskola megalapítását követően végző hallgatók már Budapesti Műszaki Főiskola néven fognak diplomát kapni. Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy a Bánki Főiskola neve fennmaradjon, tehát a Gépészmérnöki kar megnevezésénél azt tervezzük, hogy Bánki Donát Gépészmérnöki kar néven szerepeljünk a továbbiakban, hiszen mind hazai, mind nemzetközi szinten ez a név egy ismert és elismert név. Nyilvánvalóan, az elkövetkezendő időkben nagy hangsúlyt kell majd fektetni arra, hogy az új intézményi nevet hasonló módon elismerjék.

Tehát az iskola minden tekintetben arra törekszik, hogy úgymond a „bánkisságát” megtartsa?
Igen!

A BMF-es diplomák megfelelnek-e majd az EU szabványnak?

Ha röviden akarnék válaszolni: igen, de ez ennél sokkal összetettebb kérdés. Egyrészt azért mert jelen pillanatban, amíg nem vagyunk az EU tagja, addig államközi egyezmények alapján történik az oklevelek ekvivalenciájának meghatározása. Már három éve olyan diplomát adunk ki, amely kétnyelvű (magyar és angol), éppen azért, hogy elősegítsük a hallgatóknak a külföldi vagy éppen hazai, de multinacionális cégeknél való elhelyezkedését. A minőségtanúsítási rendszer mind az iparban, mind pedig a felsőoktatásban is kialakult, amely egy akkreditációs folyamathoz kötődik. Éppen ezért a most kialakuló új intézmény és ezen intézmény szakjainak akkreditációját végre kell hajtani az elkövetkezendő három évben. Az iskola persze több lábon szeretne állni. Fontos a nottinghami egyetemmel kialakított kapcsolat és az angol akkreditációnk, ami biztosítja, hogy másoldalról is megvalósíthassuk a nemzetközi együttműködést. Mi optimistán nézünk a hallgatók diplomái és azok elismerése felé, hiszen keresettek hallgatóink Nyugat-Európában, sőt, a tengerentúlon is.

Várhatóan lesznek-e esetlegesen elbocsátások?
Úgy tűnik, hogy nem. E tekintetben azt gondolom, hogy az oktatói kar szempontjából optimistán nézhetünk az átalakulás irányába, hiszen az oktatói-hallgatói arány igen pozitív a Bánki Főiskolán és a kialakult BMF vonatkozásában is. Ugyanakkor azt gondolom, hogy valamiféle változás várható a nem oktatói tevékenységben közreműködők vonatkozásában. Egyrészt azért, mert benne van a levegőben, hogy például a gazdasági apparátusok összevonását végre kell hajtani. Ennek megfelelően egy kisebb létszámú, hatékonyabb, infrastrukturális szempontból jobban felszerelt gazdasági szervezetnek kell ellátnia az ilyen értelmű kiszolgálói feladatokat. Az egységes irányítás érdekében összevonandók a hallgatókkal foglalkozó tanulmányi, oktatási egységek. A kollégiumi irányítás terén is egy egységes kollégiumi rendszert kell kialakítani. Tehát ezen a területen mind szervezetileg, mind létszám tekintetében módosulások várhatóak.

(vége)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs