(Az itt megkezdett és itt folytatott cikk leghosszabb szelete kerül alább újrapublikálásra.)
Az országban rengeteg integrációs terv nem készült el időre, és a kormány ezért úgy gondolta, saját kezébe veszi az irányítást. Ezzel kapcsolatban megkérdeznénk, hogy mennyire egyeznek meg az iskola elképzelései és a kormány elképzelései az integrációval kapcsolatosan.
A főiskola eredeti elképzelése az volt, hogy a Budapesti Politechnikum intézményeivel jöjjön létre az integráció. Ez azt jelentette volna, hogy Budapesten valóban nem üzemelne más főiskola, csak a BMF. Az elmúlt évek integrációs tevékenysége oda vezetett, hogy különböző orientációk indultak meg. Mondhatnám azt is, hogy az a határozatlanság, amely a kormányzat tevékenységét jellemezte, eredményezte azt, hogy ez az öt intézmény, amely a BPT-ben együttműködött, nem alakíthat ki egységes intézményt.
Ebből az Ybl Főiskola Gödöllő irányába ment, a Katonai Műszaki Főiskola esetében pedig, a kettős irányítás következtében, olyan döntés körvonalazódik, hogy a Nemzetvédelmi Egyetemhez önálló főiskolai karként fog kapcsolódni. Tehát ilyen értelemben az eredeti elképzelés két helyen is csorbát szenvedett, két –azt hiszem - jelentős szakterületen. A jelenlegi kormányzati szándék szerint viszont úgy tűnik, hogy a Kandó-Bánki-Könnyűipari hármas integrációja kialakítható. Mi mindvégig azon az elképzelésen voltunk, hogy a lehető legszélesebb tantárgyi területeken történő együttműködést kell kialakítani. A nehézség igazán az lesz, hogy sajnos ezen intézmények szakmailag ugyan közelálló szakterületeken folytatnak oktatási tevékenységet, de területileg szétszórva helyezkednek el Budapesten, és ez az irányításban, oktatásszervezésben mindenképpen nagy problémát jelent.
Milyen előnyökkel fog járni az integráció iskolánkra nézve?
Az integráció nyilvánvalóan együtt kell majd járjon azzal, hogy bevezessük a kreditrendszerű képzést. Ezzel a hallgatóknak a tanulmányi szabadsága megnő. Lehetőség nyílik arra, minél nagyobb teret szenteljünk a különböző intézmények által oktatott szakok közötti áthallgatásoknak, amely az integráció folytán egy intézményen belül megvalósíthatóvá válik. Ezáltal a hallgatók szélesebb merítési lehetőséget nyernek. Másodsorban abban bízunk, hogy egy ilyen nagyléptékű felsőoktatási intézménynek a felsőoktatásban való megítélése és a súlya is jelentősen meg fog nőni. Bízunk abban is, hogy az így kialakuló 11 nagyobb méretű főiskolával, nem lesz arra lehetőség, hogy – éppen a napi sajtóban megjelenő cikkekkel – megkérdőjelezzék a főiskolai szintű képzés létjogosultságát. Az elmúlt hetekben több olyan vezető egyetemi oktató cikke jelent meg, amely azt szorgalmazta, hogy csak az egyetemeken folyhasson felsőfokú képzés. Én azt gondolom, hogy a főiskolák elmúlt harminc éve bizonyítja, hogy hallgatóink keresettek, jelentős elhelyezkedési lehetőségek nyitottak számukra.
Információs szerint a világbanki hitel 80%-a iskolafejlesztésre fordítható lesz. A tervek szerint mire költhető ez az összeg?
Valóban, a világbanki pályázati összeg kb. 80%-a infrastrukturális fejlesztésekre fordítható, és ebben is a beruházás az, ami meghatározó. A mi koncepciónknak a lényege az volt, hogy megpróbáljunk egy új épületegységet az integrációs pályázat segítségével telepíteni. Két terület is felmerült: az egyik egy Józsefvárosi foghíja terület, illetve Óbudán egy csupasz telek beépítése azzal a céllal, hogy az Informatika karnak tudjunk egy teljesen új, korszerű oktatási épületet, bázist létrehozni. Hozzáteszem, hogy ez milliárdot meghaladó nagyságrendű beruházási igényt jelent. De a pénzek elosztása előtt vagyunk, és ezt a pályázatot majd harmonizálni kell azzal az új elképzeléssel, amit a kormányzat hozott létre. Hiszen ahogy már említettük, a benyújtott világbanki pályázat, és a mai kormányzati koncepció nem ugyanazon intézményeket fedi le. Ennek következtében úgy tűnik, hogy visszakerülnek a világbanki pályázatok az intézményekhez, és új, aktualizált pályázati anyagot kell elkészíteni, amelyet várhatóan a félév végére, a következő tanév indításának elejéig kell elkészíteni. Amit eddig láttunk a felhívásokból, pályázati kiírásokból, hogy nagyon-nagyon szigorú feltételekhez kötik a pénzeknek a folyósítását. Tehát szó sincs arról, hogy ezek a források elherdálhatók, vagy adott esetben nem a kitűzött célra felhasználhatóak lennének.
Ebből az összegből kerül-e a kollégiumok fejlesztésére?
Ezen összegek alapvetően nem szolgálnak karbantartási, épület-felújítási célokat, hanem beruházási, azaz új épületkialakítási célokra fordíthatóak. Lehetséges olyan forrás, pl. amely előadó termek kialakítására vagy könyvtári infrastruktúra (hiszen ezen a területen nagyon le vagyunk maradva) megteremtésére irányul. De hadd nyugtassam meg a kollégistákat, hogy ugyanakkor valamennyi kollégiumi ellátásra jelentkező hallgatót el tudunk helyezni (ez nem jellemző a felsőoktatásban). Ez az állapot fenntartható lesz a későbbiekben is, de nem tudunk kecsegtetni azzal, hogy ez a forrás megteremti egy teljesen új kollégiumi tömb felállítását és felépítését.
Tehát akkor csak megerősítésként, a BMF-ben is minden hallgatót el lehet majd helyezni kollégiumban.
Ahogy áttekintettük a kollégiumi elhelyezéseket (első sorban a Kandó és a Bánki vonatkozásában tudok nyilatkozni, a Könnyűiparival ez még nem történt meg) valamennyi férőhely fenntartható lesz, és biztosítható lesz a saját hallgatóink számára. Tehát ezt az optimális állapotot fent tudjuk tartani.
Várható-e több diák az új intézményben?
A Bánki folytonosságát a Gépészmérnöki karban tudja megvalósítani. A koncepcióban mi felvázoltunk új szakok és szakirányoknak és különösen továbbképzési szakoknak a megjelenését. Továbbá színesítené a palettát az akkreditált felsőfokú képzésben való részvételünk, hiszen a Bánki Főiskola képzési programjában más főiskolákkal együttműködve felkészült a Gépészmérnök asszisztens-, illetve az Informatikus mérnökasszisztens képzésre. Igazából ez azt jelentené, hogy egy „félfőiskolai” képzés alakulna ki, amelyet az eredményesen elvégző hallgatók a főiskolán folytathatják tanulmányaikat. Azok számára pedig, akik nem érik el ezt a szintet, egy befejezett szakképzetséget jelentene. Összességében a koncepciónk arra irányul, hogy egy 10-15%-al bővüljön a hallgatói létszám.
(folyt köv.)
Az országban rengeteg integrációs terv nem készült el időre, és a kormány ezért úgy gondolta, saját kezébe veszi az irányítást. Ezzel kapcsolatban megkérdeznénk, hogy mennyire egyeznek meg az iskola elképzelései és a kormány elképzelései az integrációval kapcsolatosan.
A főiskola eredeti elképzelése az volt, hogy a Budapesti Politechnikum intézményeivel jöjjön létre az integráció. Ez azt jelentette volna, hogy Budapesten valóban nem üzemelne más főiskola, csak a BMF. Az elmúlt évek integrációs tevékenysége oda vezetett, hogy különböző orientációk indultak meg. Mondhatnám azt is, hogy az a határozatlanság, amely a kormányzat tevékenységét jellemezte, eredményezte azt, hogy ez az öt intézmény, amely a BPT-ben együttműködött, nem alakíthat ki egységes intézményt.
Ebből az Ybl Főiskola Gödöllő irányába ment, a Katonai Műszaki Főiskola esetében pedig, a kettős irányítás következtében, olyan döntés körvonalazódik, hogy a Nemzetvédelmi Egyetemhez önálló főiskolai karként fog kapcsolódni. Tehát ilyen értelemben az eredeti elképzelés két helyen is csorbát szenvedett, két –azt hiszem - jelentős szakterületen. A jelenlegi kormányzati szándék szerint viszont úgy tűnik, hogy a Kandó-Bánki-Könnyűipari hármas integrációja kialakítható. Mi mindvégig azon az elképzelésen voltunk, hogy a lehető legszélesebb tantárgyi területeken történő együttműködést kell kialakítani. A nehézség igazán az lesz, hogy sajnos ezen intézmények szakmailag ugyan közelálló szakterületeken folytatnak oktatási tevékenységet, de területileg szétszórva helyezkednek el Budapesten, és ez az irányításban, oktatásszervezésben mindenképpen nagy problémát jelent.
Milyen előnyökkel fog járni az integráció iskolánkra nézve?
Az integráció nyilvánvalóan együtt kell majd járjon azzal, hogy bevezessük a kreditrendszerű képzést. Ezzel a hallgatóknak a tanulmányi szabadsága megnő. Lehetőség nyílik arra, minél nagyobb teret szenteljünk a különböző intézmények által oktatott szakok közötti áthallgatásoknak, amely az integráció folytán egy intézményen belül megvalósíthatóvá válik. Ezáltal a hallgatók szélesebb merítési lehetőséget nyernek. Másodsorban abban bízunk, hogy egy ilyen nagyléptékű felsőoktatási intézménynek a felsőoktatásban való megítélése és a súlya is jelentősen meg fog nőni. Bízunk abban is, hogy az így kialakuló 11 nagyobb méretű főiskolával, nem lesz arra lehetőség, hogy – éppen a napi sajtóban megjelenő cikkekkel – megkérdőjelezzék a főiskolai szintű képzés létjogosultságát. Az elmúlt hetekben több olyan vezető egyetemi oktató cikke jelent meg, amely azt szorgalmazta, hogy csak az egyetemeken folyhasson felsőfokú képzés. Én azt gondolom, hogy a főiskolák elmúlt harminc éve bizonyítja, hogy hallgatóink keresettek, jelentős elhelyezkedési lehetőségek nyitottak számukra.
Információs szerint a világbanki hitel 80%-a iskolafejlesztésre fordítható lesz. A tervek szerint mire költhető ez az összeg?
Valóban, a világbanki pályázati összeg kb. 80%-a infrastrukturális fejlesztésekre fordítható, és ebben is a beruházás az, ami meghatározó. A mi koncepciónknak a lényege az volt, hogy megpróbáljunk egy új épületegységet az integrációs pályázat segítségével telepíteni. Két terület is felmerült: az egyik egy Józsefvárosi foghíja terület, illetve Óbudán egy csupasz telek beépítése azzal a céllal, hogy az Informatika karnak tudjunk egy teljesen új, korszerű oktatási épületet, bázist létrehozni. Hozzáteszem, hogy ez milliárdot meghaladó nagyságrendű beruházási igényt jelent. De a pénzek elosztása előtt vagyunk, és ezt a pályázatot majd harmonizálni kell azzal az új elképzeléssel, amit a kormányzat hozott létre. Hiszen ahogy már említettük, a benyújtott világbanki pályázat, és a mai kormányzati koncepció nem ugyanazon intézményeket fedi le. Ennek következtében úgy tűnik, hogy visszakerülnek a világbanki pályázatok az intézményekhez, és új, aktualizált pályázati anyagot kell elkészíteni, amelyet várhatóan a félév végére, a következő tanév indításának elejéig kell elkészíteni. Amit eddig láttunk a felhívásokból, pályázati kiírásokból, hogy nagyon-nagyon szigorú feltételekhez kötik a pénzeknek a folyósítását. Tehát szó sincs arról, hogy ezek a források elherdálhatók, vagy adott esetben nem a kitűzött célra felhasználhatóak lennének.
Ebből az összegből kerül-e a kollégiumok fejlesztésére?
Ezen összegek alapvetően nem szolgálnak karbantartási, épület-felújítási célokat, hanem beruházási, azaz új épületkialakítási célokra fordíthatóak. Lehetséges olyan forrás, pl. amely előadó termek kialakítására vagy könyvtári infrastruktúra (hiszen ezen a területen nagyon le vagyunk maradva) megteremtésére irányul. De hadd nyugtassam meg a kollégistákat, hogy ugyanakkor valamennyi kollégiumi ellátásra jelentkező hallgatót el tudunk helyezni (ez nem jellemző a felsőoktatásban). Ez az állapot fenntartható lesz a későbbiekben is, de nem tudunk kecsegtetni azzal, hogy ez a forrás megteremti egy teljesen új kollégiumi tömb felállítását és felépítését.
Tehát akkor csak megerősítésként, a BMF-ben is minden hallgatót el lehet majd helyezni kollégiumban.
Ahogy áttekintettük a kollégiumi elhelyezéseket (első sorban a Kandó és a Bánki vonatkozásában tudok nyilatkozni, a Könnyűiparival ez még nem történt meg) valamennyi férőhely fenntartható lesz, és biztosítható lesz a saját hallgatóink számára. Tehát ezt az optimális állapotot fent tudjuk tartani.
Várható-e több diák az új intézményben?
A Bánki folytonosságát a Gépészmérnöki karban tudja megvalósítani. A koncepcióban mi felvázoltunk új szakok és szakirányoknak és különösen továbbképzési szakoknak a megjelenését. Továbbá színesítené a palettát az akkreditált felsőfokú képzésben való részvételünk, hiszen a Bánki Főiskola képzési programjában más főiskolákkal együttműködve felkészült a Gépészmérnök asszisztens-, illetve az Informatikus mérnökasszisztens képzésre. Igazából ez azt jelentené, hogy egy „félfőiskolai” képzés alakulna ki, amelyet az eredményesen elvégző hallgatók a főiskolán folytathatják tanulmányaikat. Azok számára pedig, akik nem érik el ezt a szintet, egy befejezett szakképzetséget jelentene. Összességében a koncepciónk arra irányul, hogy egy 10-15%-al bővüljön a hallgatói létszám.
(folyt köv.)
Megjegyzések