(Íme a folytatás, amelyben kicsit mélyebbre ásunk abba a nyavalyás integrációban...)
Ha már előkerült az integráció, akkor hadd kérdezzem meg, hogy melyek azok az iskolák, amelyekkel a Bánki közösen Budapesti Műszaki Főiskolává fog alakulni?
Az elmúlt év során a Kandó Kálmán és a Bánki Donát Műszaki Főiskola kifejezte integrációs szándékát, és benyújtott egy világbanki pályázatot. Abban gondolkodtunk, hogy egy közös, integrált intézményként, a Budapesti Műszaki Főiskola megalapításával, egy négy karú oktatási intézményként folytassuk a továbbiakban a tevékenységünket. A kormány az elmúlt időszakban az integrációs szándékot nagyon határozottan megfogalmazta. Ebben az szerepelt, hogy 11 állami főiskola lehet az országban. Ezek kialakításánál a vidéki felsőoktatásbeli intézmények vonatkoztatásában a territoriális szempontokat helyezte előtérbe, Budapesten pedig szakterületi integrációt határozott el. Ennek következtében a BMF harmadik felsőoktatási intézménye a tervek szerint a Könnyűipari Műszaki Főiskola lenne. Így a következő időszakban az eredeti koncepciót át kell gondolni, és felül kell vizsgálni. A kormány február utolsó hetében tárgyalta a koncepciót, és ezt követően még a tavasszal a parlament fog dönteni. A mi esetünkben ez azt jelentené, hogy a Kandó, a Könnyűipari és a Bánki Főiskola együttesével kialakul egy körülbelül 7-8000 fős nappali tagozati hallgatói létszámot kitevő új felsőoktatási intézmény.
BMF tehát már biztosan lesz. De mikortól lehet ebbe az új intézménybe járni?
Több fajta koncepció kering. Az elképzelések szerint az országgyűlési állásfoglalást követően, várhatóan 2000. január 1-étől kerül megalapításra az új intézmény. Ez nyilvánvalóan felveti annak kérdését, hogy a ma hallgatósága igazából hol folytatja a tanulmányait, mi lesz a viszonya ehhez az új intézményhez. A jogfolytonosság biztosított, és ez magába a felsőoktatási törvénybe is be fog kerülni parlamenti döntéssel. Ennek megfelelően jogi garanciák lesznek arra, hogy a jogfolytonosság, mind a hallgatók, mind az intézményben dolgozók és szakok tekintetében biztosított legyen. Szintén ebben az időszakban várható az új vezetői stáb felállása is, hiszen magát az átmenetet is valakinek le kell vezényelnie. Ezt követően megindulhat az a folyamat, amit a tényleges belső tagozódások kialakulása, a karok felállítása, a szakterületenkénti integráció megvalósítása jellemez. Ezt követően akkreditáltatni kell újra az újonnan kialakuló felsőoktatásbeli intézményeket. Tehát az elkövetkezendő 2-3 évre mindez egy intézményi és egy szakterületi akkreditációt is előre vetít. Ez pedig úgy gondolom, hogy mind a hallgatók, mind az itt dolgozó oktatók, vezetők számára egy nagyon nagy feladatot fog jelenteni.
Az 1996-os felsőoktatási törvénymódosítás szerint 1998. december 31-ig a felsőoktatási intézményeknek el kell készíteniük integrációs tervüket. Sikerült-e az iskolának időre elkészítenie ezt a tervet?
Az elmúlt év végén a Bánki Főiskola és a Kandó Főiskola elkészítette ezt a tervet, amely világbanki pályázat formájában benyújtásra került. A világbanki pályázat tartalmazza azt, hogy milyen szervezeti keretekben, milyen tartalmi elképzelésekkel szeretnénk ezt az átmenetet végrehajtani. A dokumentum azt is tartalmazza, hogy körülbelül mekkora hallgatói létszámmal, milyen szakterületeken, szakirányokon való fejlesztéssel, mely új szakirányok megjelenésével szeretnénk az átmenetet. Hiszen itt a lényeg nem abban van egymagában, hogy egy nagyobb intézmény jön létre, hanem az integráció egy szakmai megújulást is jelent azáltal, hogy különböző szakmák kerülnek egymás mellé, mely a szakmai megújulás lehetőségét is tartalmazza.
Még mindig az integrációs tervnél maradva, megkérdeznénk a tanár úrtól, hogy melyek voltak azok a kérdések, ellentétek, amelyek az iskolák különböző orientáltsága miatt felmerültek a tárgyalások során?
Alapvető különbség van a hallgatói létszámban, hiszen a Kandó Főiskolának majdnem kétszer akkora a hallgatóinak a száma, mint nekünk. Eltérések mutatkoznak az oktatási módszerekben, az oktatási formákban, az önköltséges képzés lefolytatásában. Feladatot jelent az új szervezeti rend, a karok kialakítása, miközben mind a két intézmény tekintetében kísérletet teszünk, hogy meghonosítsuk az egyetemi kiegészítő képzést is. Tehát azon legkiválóbb hallgatók számára, akik a felsőfokú tanulmányaik során a főiskolai szintet befejezték, ezt követően módjuk legyen ugyanabban az intézményben kiegészítő képzés formájában az egyetemi diploma megszerzésére. Ez úgy tűnik jelenleg, hogy nagyon nagy akadályokba ütközik. Ennek az egyik alapvető magyarázata az, hogy Budapest tekintetében rendelkezünk Műszaki Egyetemmel, és ennek következtében sorra visszautasításokat kapunk a programunkkal, holott formailag eleget teszünk az előírt akkreditációs követelményeknek. További közös törekvés, hogy szeretnénk egy Gazdasági Informatikus szakot létrehozni, ezzel is eléje menni azoknak a kihívásoknak, amelyek a szakmai, műszaki életben megjelennek. Ennek akkreditációja is folyamatban van. Úgy tűnik azonban, hogy ez akkor gyorsulhat föl, ha megtörténik az integráció, hiszen a két intézmény ilyen szakterületen dolgozó erőinek az egyesítése szükséges ahhoz, hogy minden egyes feltétel vonatkozásában eleget tudjunk tenni a követelményeknek. Hozzá kell tennem azt, hogy az elmúlt félév során a főiskola kijelölt integrációs bizottságai harmonikusan dolgoztak együtt, tehát konszenzussal alakítottuk ki a pályázati anyagot. Ezek természetesen nyilvánosak, és az intézmény belső honlapján mindenki számára elérhetőek.
(Folyt. köv.)
Ha már előkerült az integráció, akkor hadd kérdezzem meg, hogy melyek azok az iskolák, amelyekkel a Bánki közösen Budapesti Műszaki Főiskolává fog alakulni?
Az elmúlt év során a Kandó Kálmán és a Bánki Donát Műszaki Főiskola kifejezte integrációs szándékát, és benyújtott egy világbanki pályázatot. Abban gondolkodtunk, hogy egy közös, integrált intézményként, a Budapesti Műszaki Főiskola megalapításával, egy négy karú oktatási intézményként folytassuk a továbbiakban a tevékenységünket. A kormány az elmúlt időszakban az integrációs szándékot nagyon határozottan megfogalmazta. Ebben az szerepelt, hogy 11 állami főiskola lehet az országban. Ezek kialakításánál a vidéki felsőoktatásbeli intézmények vonatkoztatásában a territoriális szempontokat helyezte előtérbe, Budapesten pedig szakterületi integrációt határozott el. Ennek következtében a BMF harmadik felsőoktatási intézménye a tervek szerint a Könnyűipari Műszaki Főiskola lenne. Így a következő időszakban az eredeti koncepciót át kell gondolni, és felül kell vizsgálni. A kormány február utolsó hetében tárgyalta a koncepciót, és ezt követően még a tavasszal a parlament fog dönteni. A mi esetünkben ez azt jelentené, hogy a Kandó, a Könnyűipari és a Bánki Főiskola együttesével kialakul egy körülbelül 7-8000 fős nappali tagozati hallgatói létszámot kitevő új felsőoktatási intézmény.
BMF tehát már biztosan lesz. De mikortól lehet ebbe az új intézménybe járni?Több fajta koncepció kering. Az elképzelések szerint az országgyűlési állásfoglalást követően, várhatóan 2000. január 1-étől kerül megalapításra az új intézmény. Ez nyilvánvalóan felveti annak kérdését, hogy a ma hallgatósága igazából hol folytatja a tanulmányait, mi lesz a viszonya ehhez az új intézményhez. A jogfolytonosság biztosított, és ez magába a felsőoktatási törvénybe is be fog kerülni parlamenti döntéssel. Ennek megfelelően jogi garanciák lesznek arra, hogy a jogfolytonosság, mind a hallgatók, mind az intézményben dolgozók és szakok tekintetében biztosított legyen. Szintén ebben az időszakban várható az új vezetői stáb felállása is, hiszen magát az átmenetet is valakinek le kell vezényelnie. Ezt követően megindulhat az a folyamat, amit a tényleges belső tagozódások kialakulása, a karok felállítása, a szakterületenkénti integráció megvalósítása jellemez. Ezt követően akkreditáltatni kell újra az újonnan kialakuló felsőoktatásbeli intézményeket. Tehát az elkövetkezendő 2-3 évre mindez egy intézményi és egy szakterületi akkreditációt is előre vetít. Ez pedig úgy gondolom, hogy mind a hallgatók, mind az itt dolgozó oktatók, vezetők számára egy nagyon nagy feladatot fog jelenteni.
Az 1996-os felsőoktatási törvénymódosítás szerint 1998. december 31-ig a felsőoktatási intézményeknek el kell készíteniük integrációs tervüket. Sikerült-e az iskolának időre elkészítenie ezt a tervet?Az elmúlt év végén a Bánki Főiskola és a Kandó Főiskola elkészítette ezt a tervet, amely világbanki pályázat formájában benyújtásra került. A világbanki pályázat tartalmazza azt, hogy milyen szervezeti keretekben, milyen tartalmi elképzelésekkel szeretnénk ezt az átmenetet végrehajtani. A dokumentum azt is tartalmazza, hogy körülbelül mekkora hallgatói létszámmal, milyen szakterületeken, szakirányokon való fejlesztéssel, mely új szakirányok megjelenésével szeretnénk az átmenetet. Hiszen itt a lényeg nem abban van egymagában, hogy egy nagyobb intézmény jön létre, hanem az integráció egy szakmai megújulást is jelent azáltal, hogy különböző szakmák kerülnek egymás mellé, mely a szakmai megújulás lehetőségét is tartalmazza.
Még mindig az integrációs tervnél maradva, megkérdeznénk a tanár úrtól, hogy melyek voltak azok a kérdések, ellentétek, amelyek az iskolák különböző orientáltsága miatt felmerültek a tárgyalások során?Alapvető különbség van a hallgatói létszámban, hiszen a Kandó Főiskolának majdnem kétszer akkora a hallgatóinak a száma, mint nekünk. Eltérések mutatkoznak az oktatási módszerekben, az oktatási formákban, az önköltséges képzés lefolytatásában. Feladatot jelent az új szervezeti rend, a karok kialakítása, miközben mind a két intézmény tekintetében kísérletet teszünk, hogy meghonosítsuk az egyetemi kiegészítő képzést is. Tehát azon legkiválóbb hallgatók számára, akik a felsőfokú tanulmányaik során a főiskolai szintet befejezték, ezt követően módjuk legyen ugyanabban az intézményben kiegészítő képzés formájában az egyetemi diploma megszerzésére. Ez úgy tűnik jelenleg, hogy nagyon nagy akadályokba ütközik. Ennek az egyik alapvető magyarázata az, hogy Budapest tekintetében rendelkezünk Műszaki Egyetemmel, és ennek következtében sorra visszautasításokat kapunk a programunkkal, holott formailag eleget teszünk az előírt akkreditációs követelményeknek. További közös törekvés, hogy szeretnénk egy Gazdasági Informatikus szakot létrehozni, ezzel is eléje menni azoknak a kihívásoknak, amelyek a szakmai, műszaki életben megjelennek. Ennek akkreditációja is folyamatban van. Úgy tűnik azonban, hogy ez akkor gyorsulhat föl, ha megtörténik az integráció, hiszen a két intézmény ilyen szakterületen dolgozó erőinek az egyesítése szükséges ahhoz, hogy minden egyes feltétel vonatkozásában eleget tudjunk tenni a követelményeknek. Hozzá kell tennem azt, hogy az elmúlt félév során a főiskola kijelölt integrációs bizottságai harmonikusan dolgoztak együtt, tehát konszenzussal alakítottuk ki a pályázati anyagot. Ezek természetesen nyilvánosak, és az intézmény belső honlapján mindenki számára elérhetőek.
(Folyt. köv.)
Megjegyzések