Ismét egy újabb kötet, ismét egy újabb év a Roxmorts falai között. Egy olyan év, amely a HP könyvek olvasótábora az egyik legizgalmasabb év.A HP univerzum egyre teljesebbé válik a harmadik részben. A szereplőket jobban megismerjük, jellemrajzuk egyre színesebb, a helyszínek képe egyre tisztábban jelenik meg előttünk. Újabb részleteket ismerünk meg Harry és családjának, illetve azok ismerőseinek történetéből, múltjából, egyre élesebben látjuk azt a szociográfot, amely vizuálisan ábrázolja hőseink kapcsolatrendszerét.
A történet persze korántsem olyan vidám, mint az első rész. Illetve miért is ne lehetne az. Van egy olyan érzésem, hogy a film felnőttebb (sötétebb) feldolgozása nyomja rá gondolkodásunkra ezt az érzést. Hiszen itt is rengeteg bájos jelenetben lesz részünk, és nevetni, mosolyogni is rendszeresen fogunk a könyv oldalait lapozgatva. Ugyanakkor izgalmas pillanatokban sem lesz hiány. Sőt! Ennyire csavaros történettel talán egyik HP epizód sem rendelkezik… És pontosan ez az, ami nagyon is odaszegezi szemünket a könyv soraira.
Megjegyzések
Jelenleg pont ennél a résznél tartok, és feltett szándékom, hogy majd mindet elolvasom.
Mivel elég sok és sokfajta fantasy-t olvastam már, ezért elmondhatom, hogy a HP elég középszerű. Nem mondom, hogy rossz lenne, de nem is emelkedik ki. Igazából a gyerekes stílusa miatt lehet ilyen felkapott, valamint azért, mert meglehetősen forgatókönyv szerűen lett megírva.