A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam.Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását, de azért röviden összefoglalnám:
- A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz.
- A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás esetén a csoporttagok egymás között megosztják a feladatokat, ahol az egyes feladatok jól elkülöníthető részfolyamatok. A csoporttagok ezeknek a részfolyamatoknak lesznek felelősei. A munkamegosztás során a szerepek előre kiosztottak, azok nem változnak, fixek.
Kooperatív esetben minden egyes tanuló maga alakítja ki saját hálózatát, így létrehozva az adott fogalomhoz egyfajta hálómintát, amelyet a későbbiek folyamán a többiekkel történő megosztás során ismertet a többiekkel. Így, a többiek már a tanuló személyes hálómintájával találkoznak. A hálózatot ekkor érik az első reflexiók, amelyek befolyásolhatják annak szerkezetét. Egy kész hálóminta átalakításához azonban sokkal nagyobb hatás szükségeltetik. (visszautalva a zajra :) )Kollaboratív esetben magának a csoportnak lesz egy hálómintája, amelyet minden egyes csoporttag igyekszik a saját tudáshálójába illeszteni. Ilyenkor a csoport tudáshálóját érik a reflexiók, így annak kialakítása, építése során könnyebben, rugalmasabban alakítható annak szerkezete, és a személyes tudáshálóba illesztéskor sokkal stabilabban és az egyes tanulók számára sokkal egységesebb mintával történik.
A fentieket figyelembe véve megpróbálok bemutatni pár eszközt, melyeket felhasználhatunk az elektronikus képzések során. (ezek egy részét picit bővebben az itt fellelhető anyagban lehet megtalálni, akárcsak a lentebb található felsorolást.)
Wiki
- Kooperatív tanulás esetén: Alkalmazható arra, hogy a tanulók létrehozhassák saját jegyzeteiket, és azt megosszák a többi tanulóval. A tanár létrehozza a tanulók számára körüljárandó fogalomkör, fogalomrendszer vázát, majd annak az egyes elemeinek kifejtését, definiálását a tanulókra bízva, megadva nekik a lehetőséget, hogy szabadon megválasszák mely témakörért melyikük lesz a felelős.
- Kollaboratív tanulás esetén: Csoport vagy osztályprojektek esetén munkafelületként és menedzsmentfelületként is szolgálhat. A feladat során kifejtendő téma inkrementálisan növekszik, a tanulók által feldolgozandó anyag publikálása dinamikusan változik. Ekkor minden tanuló egyforma szereppel bír. A tanár és a diákok nem csak a tartalmat bővíthetik a munka során, hanem állományokat csatolhatnak az egyes oldalakhoz, sőt visszajelzésekkel, megjegyzésekkel is elláthatják azokat.
- Kooperatív tanulás: Tanulók egy csoportja saját blogjukat felhasználva hoz létre egy tudásbázist. A tanár támogató és ösztönző szerepben van.
- Kollaboratív tanulás: A tanár kurzuskövetelményként írja elő, hogy hozzanak létre egy blogot a tanulók adott témában, és azt bejegyzésekkel és hozzászólásokkal gazdagítsák.
- Kooperatív tanulás: A tanár kijelölhet adott témaköröket, amelyben az egyes diákok személyesen gyűjthetik a médiaelemeket, melyeket végül megoszthatnak egymással.
- Kollaboratív tanulás: Adott médiumokból kialakítható egy osztálymunka-galéria. A munkában résztvevők kommentálhatják, elemezhetik egymás munkáját, amelyet a tanár moderálhat, menedzselhet. Az így létrehozott felületek ösztönözhetik a diákokat az alkotó munkára.
- Kooperatív tanulás: A tanulók és a tanár saját könyvjelzőit megosztva segíthetik egymást az információkutatásban, felhasználva az így kapott tartalmat például egy projektmunka során.
- Kollaboratív tanulás: A tanár a tanulók segítségével létrehozza egy adott témakör könyvjelzőhalmazát, felépítve ezáltal az adott téma hivatkozásjegyzékét. A címkék segítségével az egyes forrásokat kategorizálhatjuk is.
- Kooperatív tanulás: Az egyes tanulók maguk készítik el a fogalomtérképeket, amelyeket később megoszthatnak a csoporttal.
- Kollaboratív tanulás: A tanár megadhat egy adott témakört, amelynek fogalomtérképének elkészítését a csoportra bizza.
Picit távolabbról vizsgálva (nem eszközszinten) a tanulási folyamatokat, pár olyan a tanulást serkentő módszert próbálok bemutatni amely kooperatív vagy kollaboratív alapokon nyugszik.- Projektmunka: A projekt megvalósulhat kooperatív illetve kollaboratív alapokon. (lásd az egyes eszközöknél a különbséget).
- Egymást tanító tanulók: Amennyiben csak egyszerű tudásmegosztás történik az egyes alkalmazásokkal, akkor még kooperatív tanulás történik. Abban a pillanatban, hogy a tanulók egymás tutorává válnak ez átmegy kollaboratív tanulásba.
- Együttműködő csoportok: Ahogy a kiírt feladatok egyre komplexebbek lesznek, a csoportmunka kooperatív szemléletből úgy mehet át kollaboratívba.
- Kutatás: A kutatás történhet egy személyben kooperatív módon a visszajelzésekre hallgatva, illetve kollaboratív módon egy témát csoportosan kutatva.
- Értékelés: Kooperatív értékelés esetén a munka végeztével a csoporttagok szolgálják, míg kollaboratív esetben az értékelés már a munkafolyamat közben megtörténik, hiszen az együttesen alakított tudásháló kialakítás folyamatos átértékelést kíván.
(A tanulást serkentő módszereknél Carl Rogers – A tanulás szabadsága című könyvét használtam.)
Megjegyzések
K.E.