Üzletet kötöttünk: Párom eljön velem az Indy filmre, cserébe én megnézem vele a Szex és New York (majdnem azt írtam szélesvásznú, pedig sajnos nem az volt) mozis változatát. Nem volt rossz üzlet, ugyanis meglehetősen tartalmas film volt. Volt benne dráma, szerelem, szex, New York és más helyek, no meg hatalmas nevetések is.A filmet úgy néztem meg, hogy nem igazán ismertem a sorozatot. Előtte láttam ugyan számos részt a kanapén elterülve menyasszonyommal, aki meglehetősen kedveli a négy szingli történetét, melyet rendszeresen kommentál egyéni gondolataival, amelyben nem kímél se férfit, se nőt, se fő-, se mellékszereplőt. A mozis verzió pedig teljesen olyan, mintha a sorozat epizódjait néznénk, csak nem fél órában, hanem legalább másfélben, de lehet, hogy kettő volt. (Nem számoltam, elrepült.) Ha jellemezni kellene a filmet, akkor bizony csak egy szó jut eszembe: fricska. A leginkább elé illő pedig a nagy, de lehet, inkább a hatalmas. Tehát egy hatalmas fricska, amelyet odadörgölnek nekünk nemtől függetlenül. Mert bizony nagyon életszagú az egész. Persze felnagyítva, de magunkon fogunk sírni és nevetni.
Az öcsémnek nem nagyon akaródzik megnézni az ő oldalbordájával, mert szerinte ez egy nőmozgalmi film. Pedig nagyon is beszólnak a nőknek. Sőt, talán jobban is, mint a férfiaknak. Kegyetlen görbe tükör!
A moziból kijőve pedig vigyorog az ember, mert tanult új szavakat, más megvilágításban látja a megbocsátás és a bióételekhez való viszonyulás kérdését, és végiggondolja, vajon az együtt azt jelenti, hogy én, az én pedig mennyire a másik is?Aki tehát csípi a sorozatot, az bírni fogja ezt a filmet is…
Megjegyzések
viszont nyelvi élmény. messze felette van a többi sorozatnak, ahol a kamerába mondott "szociálisan érzékeny" ostoba monológokat hallgatsz, primitív párbeszédekkel vegyítve.
zsolt