Ugrás a fő tartalomra

Te milyen tanuló vagy?

Pár évvel ezelőtt, még egy másik munkahelyen, Jenei Zsolt akkori kollégámmal készítettünk egy flash alapú kérdőívet. (Ő hozta a magát a feldolgozandó kérdéssort, én pedig gyorsan összedobtam ennek a flash változatát.) Célunk az volt, a cég dolgozóit segítsük, hogy felmérhessék saját tanulási stílusukat, és ezt követően a kapott eredmény alapján a munkatársak pár jó tanáccsal gazdagodjanak, hogy sikeresebbek, eredményesebbek legyenek az online (távoktatásos) képzések során. Mivel a cégnél ezek a képzések nem örvendtek túl nagy népszerűségnek (amelynek oka nem egyértelműen a hagyományos elektronikus tananyagok színvonalában volt keresendő (azok egy része nagyon jól összerakott volt), sokkal inkább a rossz kommunikáció eredményezte a szájhúzást), ezért célunk volt, hogy egyfajta támogató marketinggel próbáljuk megkedveltetni, vagy legalábbis elfogadtatni a tanulókkal ezt a képzési formát. Sajnos a bevezetésre soha nem került sor, sőt magát az egész oktatással és tudásmenedzsmenttel foglalkozó részleget is kiszervezte magából a cég.

Most azonban, hogy ismét diákként is tengetem az életem, nem is olyan régen részt vettem egy tanulásmódszertan órán, ahol egy másik kérdőív segítségével kellett felmérnem a tanulási stílusomat. Eszembe jutott ez a régi flash, előbányásztam valahol mélyen a digitális adathordozóim rejtett zugaiból, megszüntettem az erősen magenta színű elemeket (mondjuk zöldre, mert ez a blog is zöld), és gondoltam, itt közzéteszem, mérje fel mindenki magának a felmérendőket.

A kérdőív azért is nagyon jó, mert nem csak az e-learninges önálló tanulás esetén hasznosítható, hanem bármely képzési formához kapcsolódó tanulási folyamat kapcsán lehetőséget biztosít számunkra, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb (legeredményesebb) megoldást.

Mindenki rendelkezik tanulási stílussal. Persze mindenki másmilyennel. Azért, hogy ezek megfoghatóak legyenek, különböző szempontok szerinti kategóriák születtek. Persze senki sem jellemezhető kizárólag egyetlen szempont szerint. Összetett személyiségünk minden tanulási stílust ismer és alkalmaz. Az viszont már személyfüggő, hogy melyikből mekkora kanállal merít. Tehát a tanulási stílus az egyén számára leginkább preferált külső és belső tanulási módokat jelenti.

Ha megvizsgáljuk, hogy milyen külső hatások érhetik a tanuló személyt a tanulási folyamat során, hamar rájövünk, hogy a kézenfekvő vizuális és audió ingerek mellett magának a cselekvésnek is fontos szerepe van. Tehát máris találtunk három tanulási stílust:
  • Auditív tanulási stílus: A verbális ingerekre figyel fel leginkább a tanuló. Önálló tanulás során kifejezetten kedveli, ha az elsajátítandó ismeretanyag szóban is elhangzik. Számukra nagyszerű a hagyományos e-tananyagok esetében kedvelt írott szöveg felolvasása, vagy nekik kedvezőbb az élőközvetítéses konzultáció (pl. Live Meeting). Ha a tananyag nem rendelkezik audió résszel, érdemes, ha saját maguk hozzák azt létre, hangos felolvasással, esetlegesen annak rögzítésével.
  • Vizuális tanulási stílus: A jó ábra hatalma. Egy jó ábra többet mond ezernyi szónál. Legalábbis azoknak biztos, akik leginkább a látottakra támaszkodnak a tanulás során. Számukra nem csak a rögzítés, hanem a felelevenítés is sokszor vizuális alapú. Ha a tananyag nem rendelkezik a bekezdés elején említett jó ábrával, akkor ajánlott, ha ezt maga a tanuló hozza létre, hiszen a bevésődést már magának az ábrának a megalkotása, az olvasott anyag vizuális rendszerezése is segíti.
  • Mozgásos tanulási stílus: A bevésődést cselekvéssel támasztja alá a tanuló. A vizuális stílusnál említett rendszerezés, jegyzetelés már ide tartozik. De szintén ennek a kategóriának a tagjai, akik tanulási folyamat során hevesen gesztikulálnak, esetleg fel-alá mászkálnak. Az anyag rögzítése ilyenkor ezekhez a mozdulatokhoz társul, amelyek sokszor reprodukálódnak az ismeret felelevenítésekor is (ugyanolyan heves gesztikulációt létrehozva).
A fentiek mind az ingerekre építettek. Nagy befolyással bír azonban a környezet. Az, hogy mennyire vagyunk magányos tanulók, illetve a csoportra építő, közösségi tudáson keresztül elmélyülős fajta.

  • Egyedül tanuló tanulási stílus: Vannak, akiket kifejezetten zavar mások jelenléte a tanulás folyamata során. Amennyiben ilyen típusúak vagyunk, akkor igyekezzünk létrehozni magunk körül egy olyan helyszínt, szobát, ahol a megteremthetjük magunknak a biztonságos és nyugodt tanulófészket, ahol megfelelően tudunk koncentrálni az elsajátítandó anyagra. Elektronikus képzés során a vezeték nélküli világban ez már nem lehet gond. (Sajnos a munkahelyi távoktatások során ezt szinte lehetetlen megvalósítani.)
  • Társas tanulási stílus: Az igazi web2-es tanuló. Aki mindig kérdez, aki aktívan részt vesz egy közösségben, a problémákat megosztja a többiekkel, melyekre a megoldást együtt találják meg. Fontos, hogy aki ilyen típusú, az ne csak vegyen, hanem megosszon is tudást, azaz szimbiózisban éljen a csoporttal, és ne parazita módjára.
A tanulók az elsajátított ismeretekre történő rákérdezés során többféleképpen reagálnak.
  • Impulzív tanulási stílus: A válasz sokszor mérlegelés nélkül, intuitív módon érkezik.
  • Reflektív tanulási stílus: Választ mindig megelőzi egyfajta elemzés, rendszerezés.
  • Mechanikus tanulási stílus: Válasz mindig reprodukció, és megértés mentes. Leginkább a magolás esetén fordul elő.
A tanulást persze nem csak a korábban látott külső tényezők (környezet és inger) befolyásolja, hanem a belső (érzelmi) viszonyulás is a tananyaghoz, az elsajátítandó ismerethez. Úgy is mondhatnánk, a motiváció, amely bizony nagyon személyre szabott. Ráadásul erős összefüggést mutat a kitartással, hiszen mindannyian eltérő ideig vagyunk képesek koncentrálni egyazon dologra.

Az alábbi kérdőív segítségével mindenki megvizsgálhatja, a fentiek közül melyik stílusból önmaga mennyit merít. Természetesen több mint valószínű, hogy valamilyen szinten mindegyik stílusban érintettek vagyunk. Amelyik viszont az erősségünk, arra építeni kell, és tudatosan törekednünk, hogy ahhoz igazítva menedzseljük tanulási folyamatunkat.

A kérdőív nem tartalmazza az összes fenti stílust. Ennek okát én nem is tudnám megmondani. Ez egy általános, az interneten is több helyen fellelhető kérdőív forma, melynek működése (mit és hogyan is számol) számos helyen fellelhető, például itt.



(Ha valamilyen okból kifolyólag nem látszódna ezen sorok felett egy flash kérdőív, azt kéretik jelezni, mert akkor gond van a beágyazással. A bloggmotor ugyanis nem annyira támogatja alapból az swf kiterjesztés feltöltését, így trükköznöm kellett.)

Megjegyzések

Bebrevsyk üzenete…
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese