Ugrás a fő tartalomra

Didaktikai alapelvek - Rendszeresség és fokozatosság elve

Nos, igen, nem kapkodom el dolgokat. A didaktikai alapelvek részletezést folytatom. Az ok és az első témába vágó írás (Tudományosság és szakszerűség elve) már olvasható volt, a linkekkel lehet felelevenítani. Persze jelen írásban részletezett elvről is lehet olvasni, ehhez csak görgetni kell picit.

"Talán az egyik legfontosabb alapelv, hiszen az oktatást és képzést előre tervezni kell. A terv pedig rendszerességet kíván. Bővebben tehát:
  • Szükséges a képzési tartalom áttekinthető, logikus rendszerbe foglalása: Fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk az alapvető, lényeges elemekre, és ezek köré csoportosítsuk a kevésbé fontos, esetlegesen érdeklődést felkeltő mellék anyagokat. A tények, jelenségek, általános tételek oktatásakor bizonyos sorrendet kell betartanunk. A virtuális egyetemen a hallgató saját maga dönti el, hogy az adott tananyagot milyen ütemben, és az adott témák között milyen sorrendben sajátítja el, azonban az oktatóanyag kialakításakor úgy kell elosztani a témaköröket, hogy azokon érvényesüljön a fokozatosság. Például tartalomjegyzék segítségével, amely rendszerezi a tananyagot, de bármelyik pontját elérheti a diák. Természetesen minél fentebb vagyunk a tartalom hierarchián annál alapvetőbb fogalmakkal, és minél mélyebben, annál specifikusabb anyaggal találkozhatunk. Ennek a rendszernek az előnye az, hogy figyelembe veszi az egyes hallgatók előképzettségét.
  • A tantárgyi rendszer és az egyes tantárgyak logikus felépítése: A rendszer megalkotásakor figyelembe kell venni, hogy ha a tanulás folyamatában rendszer van, akkor az a tanuló tudását is befolyásolja. Ha a diák valamilyen logikai rendszerben sajátítja el az adott tantárgy ismereteit, akkor később önállóan tud vele rendelkezni. Korábban már említettük, hogy az egyes egymásra épülő tananyagok között a rendszer csak akkor engedi az átjárást, ha a tanuló már tanúbizonyságát tette annak, hogy megfelelő alapismeretekkel rendelkezik a mélyebb ismeretek megszerzéséhez.
  • A tantárgyak alapját képező tudományok logikájának követése: A tudományok rendszerét fontos, ha a hallgató is átlátja. Ennek legegyszerűbb módja, ha maga a tananyag is követi annak rendszerét. Fontos például, hogy a diák lássa miért volt szükség, és hogyan alakultak ki a különböző teljesítmény növelő módszerek a processzorok működésében.
Amikor megalkotjuk az adott tananyag tantervét, figyelembe kell vennünk a fenti három pontot. Azonban ekkor nehezebb dolgunk van, mint egy valós iskola tantárgyának tantervének esetében. A virtuális egyetemen ugyanis nem hozhatunk létre kötött tantervet. Nem beszélhetünk frontális osztálymunkáról. Sokkal inkább a differenciált képzés egy speciális változatát kell elképzelnünk. Azért speciális, mert a tanár csak speciális úton képes az egyes tanulókkal személyre szabottan dolgozni (pl. e-mail segítségével egy-egy feladat megoldásakor). A tanárnak úgy kell kialakítania az oktató anyagot, hogy nem tud az egyes diákokhoz igazodni, mégis lehetőséget kell biztosítania, hogy azok egyéni tanulási ütemének, korábbi előképzettségének, képességeinek megfelelő módon legyen tálalva az oktató anyag. Ennek legegyszerűbb módja, ha az oktató program az adott témát az alapoktól a teljes mélységében tárgyalja. Ennek köszönhetően a tanuló maga dönti el, hogy kapcsolódik be a tanulásba. Természetesen, ha szükséges, akkor a próbatesztek segítségével le is mérheti jelenlegi tudásszintjét, illetve a zárótesztek helyes megoldásával érheti el az adott témára épülő ismereteket."

Jól látszik, hogy a szakdolgozat írásakor már érződtek azoknak a szemléletmódoknak a megjelenése (differenciáltság, tartalomháló), amelyek ugyan napjainkig sem tudtak teljes egészében megvalósulni, de az elméleti e-learning már régen túl lépett rajtuk. Már ekkor is észlelhető volt, hogy az ismeretanyag a tanulási környezetben olyan szerteágazó, hogy azt rendezni, összegezni kell. Ez a feladat akkori szemléletem szerint azonban még mindig a tanár irányítása mellett zajlik. Századeleji fejemmel még úgy láttam, van a tanár és vannak a tanulók, a tanár pedig majd jól megmondja a frankót, és a diák azt elhiszi, magáévá teszi. Ebbe a folyamatba pedig a tanulónak nincs beleszólása. Tehát semmi nem érvényesül a 2.0-ás elvekből. Ugyan, az elv fontos, és tényleg a tanár kezében van az, az ismeret amivel az elv szerint rendszerezheti az ismeretanyagot. Ám ez nem egyszerű tartalomjegyzékek szerkesztéséből áll. Sokkal inkább eszközök és lehetőségek biztosításából, illetve különböző fórumok (és nem csak a webes értelembe vett fórumokat ideértve) moderálásából. Nem előre kész komplex oktatóanyagokat kell kialakítani (legalábbis a mai fejemmel így gondolom), sokkal inkább sokrétű eszközkészletet kell nyújtani, és a kitűzött célként meghatározott elsajátítandó ismeretanyag áramlást menedzselni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese