
Hol vad, hol lágy táncot jár a füst. Szorosan ölelkezik önmagával, majd egy spirált leírva szerteoszlik odafent a fák levelei között. Az enyhe szellő hangjára ropja az ütemet, és minden egyes fordulóban újabb és újabb gondolatot ragad magával bele az éjszakába. Megpörgeti és szerteoszlatja az elme szüleményeit. Kecsesen keringőzik egyet, majd mikor a zene változik, vad tangóba kezd, hogy salsával folytassa. Végül elfárad, és könnyedén a semmivé válik.
Megjegyzések