Ha már SCORM-os a mai nap, akkor egy kis alapok mindenki boldogságára. A SCORM lényegét már leírtam korábban egy másik bejegyzésben, de ugyanezt bárki elolvashatja a scorm.hu oldalon, ahol ezt szintén közzé tettem. Most picit technikai szinten mélyebbre merülnénk, de még mindig csak a felszínt karcolgatva maradva az elméleti szinten.
A tananyagok felépítése ugyebár moduláris, azaz különálló, egymástól független elemekből építkezhetünk. (Ennek megírása azért szép kis feladat egy tananyagszerző számára!) Lássuk tehát, melyek ennek a tartalmi modellnek az elemei:
Assets: A tanulási tartalom legalapvetőbb formája. Elektronikus reprezentációi médiának, képnek, szövegnek, hangnak, weboldalnak, értékelő objektumnak, és egyéb objektumoknak, amelyeket a kliens képes fogadni. Egy asset-et metaadat jellemez a (tudás)tárházban való keresés során, ezzel is fokozva az újra felhasználhatóság lehetőségét.
SCO (Sharable Content Object): Egy SCO egy vagy több asset-et tartalmaz, amibe beleértendő egy indító asset, amit a SCORM futtatási környezet felhasznál az LMS-sel (Learning Management System) történő kommunikációhoz. A SCO a tudásbázis tagoltságának legalacsonyabb szintje, amit az LMS nyomon tud követni a SCORM futtatási környezet felhasználásával.
Egy SCO lehet például egy HTML oldal, és az asset-ek az oldalba ágyazott különböző objektumok (kép, animáció stb.), de ezt a SCORM nem határozza meg konkrétan, illetve méretüket sem (azt a tartalomfejlesztő teszi meg). A következő ábra egy, különböző asset-ekből álló SCO-t mutat be.
Az újra felhasználhatósághoz, egy SCO-nak önmagában a tanulási környezettől függetlennek kell lennie. Azaz egy SCO újrafelhasználható a különböző tanulási folyamatokban a különböző tanulási objektumok végrehajtásához. Ugyanakkor egy vagy több SCO képzi az oktatás vagy tréning magasabb szintű egységét, amelyet a magasabb szintű tanulási objektum végrehajt
A SCORM szabvány nem korlátozza egy SCO méretére. A SCO tartalmának tervezése adja meg a SCO méretét. Ezt a tartalomfejlesztő határozza meg az alapján, hogy mennyi információra van szükség a tanítási eredmény eléréséhez, és az újra felhasználhatósághoz.
Egy SCO-t metaadatok írnak le, lehetővé téve az adattárházból való keresést, és így az újra felhasználhatóságot is.
A SCO megköveteli a SCORM Futtatási környezet meglétét. Ugyanakkor a SCO magába foglalja azt az eszközt, ami megkeresi az LMS API csatolóját, illetve tartalmaznia kell a minimális API hívásokat (LMSInitialize("") és LMSFinish("") - Ezek adják meg a keretet a SCO és az LMS közötti kommunikációhoz). Ezen felül nem kötelessége, hogy végrehajtson bármilyen más API hívást, mert azok opcionálisan és a tartalom természetétől függenek.
Egy SCO nem indíthat másik SCO- t! Ez egy nagyon fontos kitétel, hiszen ettől lesz az egész újrahasznosítható.
Az LMS által kötelezően végrehajtandó műveletek, amelyek a SCO-val kapcsolatosak:
A tananyagok felépítése ugyebár moduláris, azaz különálló, egymástól független elemekből építkezhetünk. (Ennek megírása azért szép kis feladat egy tananyagszerző számára!) Lássuk tehát, melyek ennek a tartalmi modellnek az elemei:
Assets: A tanulási tartalom legalapvetőbb formája. Elektronikus reprezentációi médiának, képnek, szövegnek, hangnak, weboldalnak, értékelő objektumnak, és egyéb objektumoknak, amelyeket a kliens képes fogadni. Egy asset-et metaadat jellemez a (tudás)tárházban való keresés során, ezzel is fokozva az újra felhasználhatóság lehetőségét.
SCO (Sharable Content Object): Egy SCO egy vagy több asset-et tartalmaz, amibe beleértendő egy indító asset, amit a SCORM futtatási környezet felhasznál az LMS-sel (Learning Management System) történő kommunikációhoz. A SCO a tudásbázis tagoltságának legalacsonyabb szintje, amit az LMS nyomon tud követni a SCORM futtatási környezet felhasználásával.
Egy SCO lehet például egy HTML oldal, és az asset-ek az oldalba ágyazott különböző objektumok (kép, animáció stb.), de ezt a SCORM nem határozza meg konkrétan, illetve méretüket sem (azt a tartalomfejlesztő teszi meg). A következő ábra egy, különböző asset-ekből álló SCO-t mutat be.
Az újra felhasználhatósághoz, egy SCO-nak önmagában a tanulási környezettől függetlennek kell lennie. Azaz egy SCO újrafelhasználható a különböző tanulási folyamatokban a különböző tanulási objektumok végrehajtásához. Ugyanakkor egy vagy több SCO képzi az oktatás vagy tréning magasabb szintű egységét, amelyet a magasabb szintű tanulási objektum végrehajt
A SCORM szabvány nem korlátozza egy SCO méretére. A SCO tartalmának tervezése adja meg a SCO méretét. Ezt a tartalomfejlesztő határozza meg az alapján, hogy mennyi információra van szükség a tanítási eredmény eléréséhez, és az újra felhasználhatósághoz.
Egy SCO-t metaadatok írnak le, lehetővé téve az adattárházból való keresést, és így az újra felhasználhatóságot is.
A SCO megköveteli a SCORM Futtatási környezet meglétét. Ugyanakkor a SCO magába foglalja azt az eszközt, ami megkeresi az LMS API csatolóját, illetve tartalmaznia kell a minimális API hívásokat (LMSInitialize("") és LMSFinish("") - Ezek adják meg a keretet a SCO és az LMS közötti kommunikációhoz). Ezen felül nem kötelessége, hogy végrehajtson bármilyen más API hívást, mert azok opcionálisan és a tartalom természetétől függenek.
Egy SCO nem indíthat másik SCO- t! Ez egy nagyon fontos kitétel, hiszen ettől lesz az egész újrahasznosítható.
Az LMS által kötelezően végrehajtandó műveletek, amelyek a SCO-val kapcsolatosak:
- Bármilyen LMS, ami SCORM Futtatási környezettel támogatott, képes indítani SCO-kat és nyomon követni azokat, attól függetlenül, hogy ki generálta azokat.
- Bármilyen LMS, ami SCORM Futtatási környezettel támogatott, képes nyomon követni bármilyen SCO-t, és tudni, hogy az mikor indult, illetve mikor ért véget.
- Bármilyen LMS, ami SCORM Futtatási környezettel támogatott, ugyanúgy képes elindítani SCO-kat .
Megjegyzések