A Gamebased learning lényege az a fajta oktatási-tanítási mód, amely egy játékra épül. És ezzel feltaláltuk a spanyolviaszt, hiszen gondoljunk csak bele, gyermekként mennyi ismeretet és tudást szívtunk magunkban különböző játékokon keresztül. Nem vagyok óvodapedagógus, de biztos vagyok benne, hogy ha megkérdeznénk egy ilyen szakembert, akkor számos olyan oktatási, ismeretátadási, készségfejlesztési eszközt tudna felsorolni, amely játékra épül. És itt a lényeg pontosan ez: olyan módszer, melyben az oktatás a fő cél, és ennek csak eszköze a játék.
Napjainkban rengeteg olyan játék található a piacon, melyekkel remekül lehet szórakozni, és rengeteg ismeretet is el lehet sajátítani, de ezeknél az oktatás nem a fő szempont. Ezek olyan játékok, amelyekből lehet tanulni, nem pedig olyan oktató eszközök, amelyekkel lehet játszani. Természetesen a fentiek nem csak elektronikus formára igazak (maradjunk még mindig az óvodapedagógiánál), de miért ne működhetnének számítógépes formában is, illetőleg nem csak a gyermek korosztálynál. Kutatások bebizonyították, hogy a számítógépes játékok vásárlóközönségének jelentős része bizony már régen betöltötte a huszadik, de még a harmincadik életévét is. Az embereket mindig is vonzotta a játék.
Lássunk, mondjuk egy informatikától teljesen eltérő példát, valamiféle biológiai oktatójátékot: Gyermekek esetén nem szabad ugyanazt az ismertet anyagot elvárni, mint mondjuk egy felnőttől (és akkor még nagyon tág intervallumokat is szabtunk most). Gyermekek esetében képzeljünk el a platform játékot, ügyességi-logikai betétekkel, ahol folyamatos visszacsatolást kap. Ezáltal pl. megismerheti a test működését, miközben éppen a gonosz vírusokra vadászik a véráramban, vagy segít az oxigén cserében egy ügyességi játék segítségével, esetlegesen az (egyszerűsített) izmok mozgatásával „A” pontból eljuttat valakit „B” pontba, de még sorolhatnám. Természetesen mindezt egy ismerjükmegtestünket interaktív gyermekjátékban. Ugyanezt azonban fel lehet dolgozni a felnőttek esetében egy sokkal komolyabb (esetleg komorabb) „Helyszínelők” típusú nyomozós kalandjátékban is.Lényeg tehát, hogy nem egy olyan játékprogramról van szó, ami a biológiával kapcsolatos tudást hivatott gazdagítani, hanem fordítva: egy olyan oktatóprogramról van szó, ami a biológiával kapcsolatos tudást hivatott gazdagítani a játékosság módszerével. A legtöbb mai játék, melyet fel lehet használni oktatási célra, nem szándékosan oktatási céllal készültek, hanem szórakoztatásra. Ugyanakkor számos olyan lehetőség megtalálható bennük, amelyek felhasználhatóak lennének egy tudatos, kizárólag oktatói szándékkal elkészített játék esetben.
A pedagógushallgatók állandó visszatérő kérdése a számonkérés, így erről is ejtek pár szót: ezekben az oktatójátékokban ezekre nincs szükség, hiszen gondoljunk bele, maga a játék végére történő eljutáshoz szükséges az adott ismeret elsajátítása.Ha nagyon egyszerűsíteni akarnám a dolgot, akkor ez egyfajta programozott oktatás játék köntösbe bújtatva, és pont.
Megjegyzések