Régen jártunk erre, mármint Garr Reynolds könyve tájékán. Foglalkoztunk már alapelvek terén a jel/zaj viszonyával és a képdominanciával. Itt az ideje, hogy újabb elemet vegyünk górcső alá. (157-164 oldal)
Amikor a rajzórán készítettük annak idején a dolgokat, mindig arra ösztönöztek, hogy az üres tér kitöltendő. Ezért belső késztetést érzünk rá, hogy így tegyünk. Nincs ez másképpen a diák terén sem. Automatikusan tele akarjuk zsúfolni diáinkat, mondván kihasználjuk a teret. Ez azonban csak látszólagos kihasználtság, hiszen a túlzott információelhelyezés kioltja egymást. Üres tér nélkül az egyes elemek belefulladnak egymásba.
Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az üres tér eleganciát sugározz, trendiség benyomását kelti, jó
minőséget, kifinomultságot eredményez.
Az üres tér nem egyenlő a semmivel, hiszen a tér igenis valami, ami lendületet ad a diának, a dia többi elemének. Az üresség tehát elég erős dizájnelem.
Tipikusan jól felhasználó az üres tér felsorolás esetén. Ekkor persze arra van szükség, hogy ne egyetlen dián jelenjen meg az összes infó, mint a felsoroláskor, ha minden dián a felsorolás egy-egy mondata, hatásos képpel alátámasztva, a diákon teret adva ezeknek az elemeknek. Ha egyetlen dián hagyjuk a felsorolást, akkor az egyes felsoroláselemek kiolthatják egymást zsúfoltságuk miatt, míg külön-külön sokkal hatásosabb az üzenet. Ilyen módon akkor érdemes, ha a felsorolás elemei különálló üzenetek, külön is van jelentőségük, és nem egyetlen üzenet egyes elemei.
Amennyiben az üres teret alkalmazzuk a konkrét tartalom kiemelésére (például diagram vagy szöveg), célszerű valamilyen vizuális elemmel megtámogatni, például egy képpel. Ilyenkor ügyeljünk, hogy a támogató kép tartalmának vizuális iránya a fő tartalom felé mutasson. Többek között, ha emberek vannak a fotón, akkor a lényegi tartalom irányába nézzenek, és ne ellenkezőleg, azaz ne annak háttal legyenek.
Az üres tér segít abban is, hogy egyértelművé tegyük a tartalom szerkezetét, hierarchiáját. Nem tartalmaznak így zavaró elemeket, a néző pontosan tudja mit figyeljen, nincs figyelemelterelés.
Az üres tér tudatos használata dinamikát visz a diába. Tipikus példája az aszimmetrikus elhelyezkedés. A szimmetrikus elhelyezés (tárgy középre) kötöttséget sugározz, míg az asszimmetria dinamikát kölcsönöz a képnek. Ennek megfelelően a célunknak megfelelően kell használni a szimmetriát. Azaz használjunk vegyesen szimmetrikus illetve aszimmetrikus diákat a dinamikai célunktól függően. (lásd fentebbi diasor)
A harmadolási szabály sokat segít a fényképészeknek is, itt is jól alkalmazható. A céltartalmat az adott dia függőleges és vízszintesen elhelyezkedő rácsvonalaihoz igyekszünk illeszteni.
A fentiek alapvetően diákon értelmeztük. Ugyanakkor ezeket a gondolatokat át is ültethetjük elektronikus tananyagok esetében. Ez több módon tehetjük:
Amikor a rajzórán készítettük annak idején a dolgokat, mindig arra ösztönöztek, hogy az üres tér kitöltendő. Ezért belső késztetést érzünk rá, hogy így tegyünk. Nincs ez másképpen a diák terén sem. Automatikusan tele akarjuk zsúfolni diáinkat, mondván kihasználjuk a teret. Ez azonban csak látszólagos kihasználtság, hiszen a túlzott információelhelyezés kioltja egymást. Üres tér nélkül az egyes elemek belefulladnak egymásba.
Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az üres tér eleganciát sugározz, trendiség benyomását kelti, jó
minőséget, kifinomultságot eredményez.
Az üres tér nem egyenlő a semmivel, hiszen a tér igenis valami, ami lendületet ad a diának, a dia többi elemének. Az üresség tehát elég erős dizájnelem.
Tipikusan jól felhasználó az üres tér felsorolás esetén. Ekkor persze arra van szükség, hogy ne egyetlen dián jelenjen meg az összes infó, mint a felsoroláskor, ha minden dián a felsorolás egy-egy mondata, hatásos képpel alátámasztva, a diákon teret adva ezeknek az elemeknek. Ha egyetlen dián hagyjuk a felsorolást, akkor az egyes felsoroláselemek kiolthatják egymást zsúfoltságuk miatt, míg külön-külön sokkal hatásosabb az üzenet. Ilyen módon akkor érdemes, ha a felsorolás elemei különálló üzenetek, külön is van jelentőségük, és nem egyetlen üzenet egyes elemei.
Amennyiben az üres teret alkalmazzuk a konkrét tartalom kiemelésére (például diagram vagy szöveg), célszerű valamilyen vizuális elemmel megtámogatni, például egy képpel. Ilyenkor ügyeljünk, hogy a támogató kép tartalmának vizuális iránya a fő tartalom felé mutasson. Többek között, ha emberek vannak a fotón, akkor a lényegi tartalom irányába nézzenek, és ne ellenkezőleg, azaz ne annak háttal legyenek.
Az üres tér segít abban is, hogy egyértelművé tegyük a tartalom szerkezetét, hierarchiáját. Nem tartalmaznak így zavaró elemeket, a néző pontosan tudja mit figyeljen, nincs figyelemelterelés.
Az üres tér tudatos használata dinamikát visz a diába. Tipikus példája az aszimmetrikus elhelyezkedés. A szimmetrikus elhelyezés (tárgy középre) kötöttséget sugározz, míg az asszimmetria dinamikát kölcsönöz a képnek. Ennek megfelelően a célunknak megfelelően kell használni a szimmetriát. Azaz használjunk vegyesen szimmetrikus illetve aszimmetrikus diákat a dinamikai célunktól függően. (lásd fentebbi diasor)
A harmadolási szabály sokat segít a fényképészeknek is, itt is jól alkalmazható. A céltartalmat az adott dia függőleges és vízszintesen elhelyezkedő rácsvonalaihoz igyekszünk illeszteni.
A fentiek alapvetően diákon értelmeztük. Ugyanakkor ezeket a gondolatokat át is ültethetjük elektronikus tananyagok esetében. Ez több módon tehetjük:
- Az egyes tananyagoldalak képi elemeire vonatkozóan igyekszünk használni az üres teret.
- Esetleges médiavetítéseken belül, akárcsak a diasorok esetében.
- Magát az elektronikus tananyag egyes oldalait kezeljük úgy, mint a fentebb látott diák sorozataként. Ilyenkor természetesen megoldhatjuk, hogy a képek mellett megjelenő szöveg hosszabb legyen, de ügyeljünk, hogy ilyenkor se ez legyen a domináns.
Megjegyzések