Na, jó, annak csak egy része. Mármint a délutánnak. Ugyanis nem tudtam végig maradni, hiszen lányom kellemesen belázasodott ekkora már, és hazaszólított a szeretet.
No, de lássuk akkor a délutánt, legalábbis azokat a szekciókat, ahol bent ültem, ugyanis ekkor már két szekcióra bomlott a program.
Kezdetben Sinka Róbert előadásán vettem részt, melynek címe Adaptív eszközrendszer és kurzusformák a Moodle-ben volt. Be kell valljam, itt csalódtam. Azt vártam, hogy a Moodle-be frissiben bevezetett tevékenység függőségekről esik szó, de rá kellett jönnöm arról itt nem sok szó esik, és ennek két oka volt: egyrészt kifutott az előadó az időből, másrészt sokkal inkább felvezetése (reklámja) volt ez a konferencia tutorial napjának egyik programjának (ami persze már pénzbe került). Ennek eredményeképpen sajnos csak a hagyományos Moodle elemekről hallottunk példákat, úgymint Adatbázis, Feladat, Fogalomtár, Tesztek. Mivel a mindennapi életben ezeket rendszeresen használom (és tanítom), így számomra nem sok újdonsággal szolgált ez a 20 perc.
A szekció folytatásában Krnács András Interaktivitás ösztönzése és erre alkalmas eszközök a Moodle-ben előadása következett. Az előadó szerint a képzést folyamatba kell ágyazni, amelynek eredményeképpen:
No, de lássuk akkor a délutánt, legalábbis azokat a szekciókat, ahol bent ültem, ugyanis ekkor már két szekcióra bomlott a program.
Kezdetben Sinka Róbert előadásán vettem részt, melynek címe Adaptív eszközrendszer és kurzusformák a Moodle-ben volt. Be kell valljam, itt csalódtam. Azt vártam, hogy a Moodle-be frissiben bevezetett tevékenység függőségekről esik szó, de rá kellett jönnöm arról itt nem sok szó esik, és ennek két oka volt: egyrészt kifutott az előadó az időből, másrészt sokkal inkább felvezetése (reklámja) volt ez a konferencia tutorial napjának egyik programjának (ami persze már pénzbe került). Ennek eredményeképpen sajnos csak a hagyományos Moodle elemekről hallottunk példákat, úgymint Adatbázis, Feladat, Fogalomtár, Tesztek. Mivel a mindennapi életben ezeket rendszeresen használom (és tanítom), így számomra nem sok újdonsággal szolgált ez a 20 perc.
A szekció folytatásában Krnács András Interaktivitás ösztönzése és erre alkalmas eszközök a Moodle-ben előadása következett. Az előadó szerint a képzést folyamatba kell ágyazni, amelynek eredményeképpen:
- Biztosítottnak kell lennie a tanár-diák és a diák-diák kommunikációnak.
- Valamilyen feladatot kell a képzés során végrehajtani.
- Mentori támogatás kell az önállóan feldolgozandó részekhez.
- 2-4 hét kell a gyakorlati kipróbálásra, azaz időt kell szánni, hogy a gyakorlatban is kipróbálja a tanuló a dolgokat.
- A képzést szakaszokra kell bontani, melyben vannak opcionálisak is.
- Képzés során interaktivitásnak kell lennie:
- Résztvevő-Moodle között: Ez a szakasz programozható, előre beállítható. Az idei konferencia egyik kulcsszavával (adaptív módszerekkel) megvalósítható.
- Résztvevő-Tanár között: Ezt bizony ki kell kényszeríteni, ugyanis a gyakorlati tapasztalat az, hogy ez általában egyirányú (tanártól a diák felé), és nagyon rövid idejű.
- Résztvevő-Résztvevő között: Sokkal sűrűbben előfordul mint a fenti, és a tapasztatalt alapján nagyon is hatékony. Éppen ezért ezt ösztönözni kell, nem szabad elfogadni, hogy ez úgyis van, tehát nem kell törődnünk vele.
Azon a területen, hogy mit ad nekünk a Moodle alapból, itt a szokásos, alap tevékenységek kerültek felsorolásra, úgymint:
- Tananyag megosztása pdf, ppt, doc, stb formátumban. (Ez mondjuk elég passzív módja, hacsak nem adunk más jogosultságot is a tanulóknak. Ennél akkor már sokkal jobb, ha külső szolgáltató közösségi lehetőségeit használjuk, például Google Drive)
- Fórum lehetőségek. Az előadó elismerte, hogy nincs nagy újdonság ebben, de tény, hogy nagyon kevesen használják, pedig többféle fórumbeállítási lehetőségünk van, amivel még annyian sem élnek. Nagy előnye, hogy mint minden tevékenység típusú kurzustartalom, ez is pontozható.
- A Feladat típusú elemek a leginkább konstruktív pedagógiai célokra használt elem, amelyben lehetőség van egyedi határidők kitűzésére, akár csoport szinten is.
- A Fogalomtár itt is előkerült, nagy előnyeként, hogy akár résztvevői fogalomtár is megalkotható, sőt, a pontozás zajlódat közösségi szinten is, azaz a résztvevők pontozhatják egymás fogalmait.
- Ezenkívül megemlítésre került még az Adatbázis elem és a Műhelymunka, ám ezek beállítása és használata nem túl egyszerű, így elég ritkán kerül felhasználásra.
Az előadó itt a beilleszthető modulok irányába vette az irányt, ahol az alábbi Moodle modulokat említette meg:
- Mindmap: Gondolattérkép rajzoló modul a Moodle alá. (Sajnos megemlítette az előadó, hogy ezzel voltak technikai problémák, pedig alapvetően egy nagyon hasznos eszköz lenne.)
- Lightbox: Képtár modul, amelyben a feltöltött képeket lehet galéria szerűen a tanulók elé tárni. Sajnos ez elég passzív modul.
- Big Blue Button: Webinárium, ahol az egyéni tevékenységeket lehet csoportosan megbeszélni. A modul egy külső szolgáltatást vesz igénybe, amelyen keresztül a tanár (vagy egy résztvevő) webkamerás előadást tarthat, és rendelkezésére áll egy whiteboard illetve szükség esetén a prezentációját is lejátszhatja. A résztvevők kérdéseket tehetnek fel, és online konzultálhatnak.
Itt tértem át a másik szekcióba, ahol a videoktatás volt a fő téma. Gondoltam lássuk az utolsó példát.Czifra Sándor – Lőrinczi Konrád: Videó vezérelt kurzusok készítése a Moodle keretrendszerben előadása érdekes volt. De tényleg. Rá kellett közben jönnöm, hogy a kezdeti nagyobb befektetés után a tényleg a legolcsóbb tartalomelőállítás a videotechnika. A bemutatott rendszer nem volt forradalmi, de házilag gyártottan nagyis ügyes megoldás volt. A Dunaújvárosi Főiskolán ugyanis létrehoztak egy speciális Moodle kurzusformát, ahol a képzési tartalmat oktatási egységekre bontották, melyek mindegyike a következőkből állt:
- Az ismeretet továbbító videóanyag (darabja 4-5 perc)
- A videót kiegészítő segédanyagok többnyire pdf formátumban
- Teszt
Mindehhez rendelkeznek már egy komplex házi stúdióval, ahol a forrás előadások gyorsan előállíthatóak, majd némi utólagos szerkesztést követően gyorsan publikálhatóak.
A szünetet követően következett az a szekció, ahol magam is előadó voltam. Ez volt az a rész, amelynél az előadásokat összekötő gondolatot nem találtam, de nem baj, nem fér minden bele egy skatulyába :)
Az első előadó az Óbudai Egyetemről Horváth Árpád volt, aki azt mesélte el, hogyan írt egy programot, amely számos bemenő paraméterből előállított GIFT formátumú tesztkérdéseket. (Más nem is maradt meg bennem, különösen, hogy szerintem ezen egyszerű ötletre (kérdés szövegéből értéktartományból választ be értékeket a rendszer, majd a tanuló ezekkel dolgozva megadja a helyes választ) létezik beépített kérdéstípus a rendszerbe, illetve bár első időkben magam is próbálkoztam a GIFT kérdésformával, de mára letettem róla, és ha már programozok, akkor a Moodle saját xml formátuma sokkal pontosabb, bajmentesebb eredményt szül.)
A következő előadás a Moodle naplózó rendszeréből (és mint az előadó előtt beugró személytől megtudtuk a Google Analytics-t is segítségül hívva), illetve arra építve hogyan szűrhetünk le adatokat a tanulási szokásokról például. (T. Nagy Judit: Statisztikai eszközök a multimédiás kurzus-elemek hatékonyságának
elemzésére) Sajnos a teljes elemzés még nincs kész, sokkal inkább a felhasznált fentebb említett eszközökön volt a hangsúly, de annyi azért kiderült, hogy levelező szakon a legnagyobb Moodle tevékenység a tanulók körében 10 és 16 óra között, illetve 20 és 22 óra között volt. Azaz munkaidőben (!) a munkánk mellett foglalkozunk a tanulmányainkkal, majd utána hazamegyünk, picit család, vacsi, miegymás, és este még ismét be tudunk lépni a rendszerbe. (Ez az eredmény számomra különösen fontos volt, mert mint a felnőttképzésben dolgozó, állandó támadásként kapom, hogy az embereknek nincs idejük munkaidőben tanulni. Én meg mondom, hogy van. És most T. Nagy Judit is azt mondta.)
Az engem megelőző előadó a Debreceni Egyetemről alapvetően egy érdekes témát hozott (Csűry István:
Tágíthatók-e a határok (és ha nem, hogyan)? – e-learning vs kreativitás) (A cím és a téma között nem találtam kapcsolatot). Mégsem értettem belőle semmit. Tartok tőle, hogy túlságosan szakterületérzékeny volt a téma, mégpedig a nyelvoktatás. Minden esetre kiderült, milyen programot léteznek többek között például az angol kiejtés tanítására, és melyek azok, amelyek Moodle modulként is működnek:
És akkor jöttem én!
Na, de erről inkább majd később :) (Hű, de fokozzuk az izgalmakat...)
Megjegyzések