Ott hagytuk abba Garr Reynolds könyve alapján történő alapelvi fejtegetéseket, hogy megnéztük a jel/zaj viszonyát. Itt az ideje, hogy a könyv szerinti következő alapelvvel is foglalkozzunk, méghozzá a képek erejével, azok dominanciájával (144-153.oldal).
A képek a természetes kommunikáció eszközei. Régi korokban is számos kommunikációs felület képi, illetve valamilyen vizuális módszerrel prezentált módon jelent meg. Napjaink "okos" eszközeinek és a vizuális megjelenítők fejlettségének hála, ismételten az egyik kézzelfoghatóbb kommunikációs módszerré vált. Gondoljunk csak bele, hogy a szoftverek felülete miként távolodik el a karakteres megjelenítéstől, üzenetküldéstől, felhasználói felülettől a grafikus, ikonizált dizájn felé. Ennek oka, hogy ez a kommunikációs módszer meglehetősen hatékony.
Ösztönösen kapcsolatban állunk a képekkel. A vizuális kifejezés már nagyon korán, a korai gyermekkorban is megjelenik. A legtöbb kisgyermek már egész fiatalon vizuálizálja gondolatait.
A képek és más vizuális elemek hatást gyakorolnak. Mégpedig azonnal. A szöveg befogadásához el kell olvasnunk, emésztenünk kell, meg kell értenünk, míg egy kép azonnal hat. Ne feledjük a régi mondást: Egy jó ábra ezer sorral felér :)
Prezentáció esetén a diáinkon (vagy a mellékletként esetleg kiosztott handot-okon) hosszan leírhatjuk vagy a prezentáció miatt elmondhatjuk azt amit szeretnénk, de a dián megjelenő jól megválasztott kép azonnal átviszi az üzenetet.
Nincs ez másképpen az elektronikus oktatóanyagok terén sem. Hiszen itt is mindig arra törekszünk, minél kevesebb szöveges tartalommal jelenítsük meg a szükséges átadandó információt. Senki sem szeret hosszan görgetni, képernyőről olvasni. Egy jó ábra, vizuális elem, de akár egy megfelelően tömör, és azonnal érhető animáció pár másodperc alatt hatékonyabb eszköz lehet, mintha a vizuális elem tartalmát megpróbálnánk szövegesen leírni. Nem beszélve az olyan esetekről, ahol az ábrához még valamilyen interaktivitás, feladat is társul, hiszen ilyenkor nem csak a képi hatás, hanem az azzal végezhető műveletsor is segíti a rögzítést.
Mielőtt vizualizálnánk, minden esetben gondoljuk át: van olyan információ, amit valamilyen fotóval vagy grafikával helyettesíthetünk? Nagyon sok esetben a képi megjelenés hosszú szövegdobozokat is kiválthat.
Manapság bárki számára elérhetőek a digitális fényképezőgépek, hogy szükség szerint maga készítsen fotókat, és rendelkezésre állnak az egyszerű eszközkészlettel bíró képmódosítást lehetővé tevő eszközök. (akár online, mindenféle telepítés nélkül). A technológia ma már nem lehet korlát, csak egy kis időt kell maximum szánni a megfelelő kezelés megtanulására.
A könyv szerzője szerint ideális esetben egy sikeres prezentáció inkább hasonlít egy filmre (kép + narráció) vagy egy képregényre (kép + szöveg) mint írott dokumentumra.
Amennyiben hasonlóan gondolkodunk egy oktatóprogram készítése során, szintén jobban járunk, hiszen megjelenik a Történet (amelyet prezentáció esetén is javasol a szerző), amely jelentős motivációs tényezővel bír, ráadásul a fogalmak társítását is segíti, előnyös a visszaemlékezés, az előhívás során.
Elektronikus oktatóanyagok esetében is érdemes megfogadni a Garr Reynolds ajánlását, miszerint az idézetek és a kép ideális párosítás, hiszen együttesen hatnak a hallgatóság érzelmeire. Prezentációban egy dia esetén ilyenkor érdemes teljesképernyős képet választani, amelyen van annyi üres hely, hogy a szöveg oda felírható legyen, és kiemelkedjen a háttérből.
Oktatóanyagnál is alkalmazható ez a megoldás, bár itt ha webes tartalmat nézek, akkor inkább egy nagyméretű képre írt szöveggel, vagy sokkal inkább egy kép és egy idézet egymáshoz közel történő elhelyezésével érdemes hangsúlyozni a mondanivalónkat.
A képek a természetes kommunikáció eszközei. Régi korokban is számos kommunikációs felület képi, illetve valamilyen vizuális módszerrel prezentált módon jelent meg. Napjaink "okos" eszközeinek és a vizuális megjelenítők fejlettségének hála, ismételten az egyik kézzelfoghatóbb kommunikációs módszerré vált. Gondoljunk csak bele, hogy a szoftverek felülete miként távolodik el a karakteres megjelenítéstől, üzenetküldéstől, felhasználói felülettől a grafikus, ikonizált dizájn felé. Ennek oka, hogy ez a kommunikációs módszer meglehetősen hatékony.
Ösztönösen kapcsolatban állunk a képekkel. A vizuális kifejezés már nagyon korán, a korai gyermekkorban is megjelenik. A legtöbb kisgyermek már egész fiatalon vizuálizálja gondolatait.
És itt gondolatban kacsintsunk ki az elmetérképek felé...
Mielőtt vizualizálnánk, minden esetben gondoljuk át: van olyan információ, amit valamilyen fotóval vagy grafikával helyettesíthetünk? Nagyon sok esetben a képi megjelenés hosszú szövegdobozokat is kiválthat.
Manapság bárki számára elérhetőek a digitális fényképezőgépek, hogy szükség szerint maga készítsen fotókat, és rendelkezésre állnak az egyszerű eszközkészlettel bíró képmódosítást lehetővé tevő eszközök. (akár online, mindenféle telepítés nélkül). A technológia ma már nem lehet korlát, csak egy kis időt kell maximum szánni a megfelelő kezelés megtanulására.
Amennyiben hasonlóan gondolkodunk egy oktatóprogram készítése során, szintén jobban járunk, hiszen megjelenik a Történet (amelyet prezentáció esetén is javasol a szerző), amely jelentős motivációs tényezővel bír, ráadásul a fogalmak társítását is segíti, előnyös a visszaemlékezés, az előhívás során.
Elektronikus oktatóanyagok esetében is érdemes megfogadni a Garr Reynolds ajánlását, miszerint az idézetek és a kép ideális párosítás, hiszen együttesen hatnak a hallgatóság érzelmeire. Prezentációban egy dia esetén ilyenkor érdemes teljesképernyős képet választani, amelyen van annyi üres hely, hogy a szöveg oda felírható legyen, és kiemelkedjen a háttérből.
Oktatóanyagnál is alkalmazható ez a megoldás, bár itt ha webes tartalmat nézek, akkor inkább egy nagyméretű képre írt szöveggel, vagy sokkal inkább egy kép és egy idézet egymáshoz közel történő elhelyezésével érdemes hangsúlyozni a mondanivalónkat.
Megjegyzések