kisvilág

Ott hagytuk abba Garr Reynolds könyve alapján történő alapelvi fejtegetéseket, hogy megnéztük a jel/zaj viszonyát. Itt az ideje, hogy a könyv szerinti következő alapelvvel is foglalkozzunk, méghozzá a képek erejével, azok dominanciájával (144-153.oldal) . A képek a természetes kommunikáció eszközei. Régi korokban is számos kommunikációs felület képi, illetve valamilyen vizuális módszerrel prezentált módon jelent meg. Napjaink "okos" eszközeinek és a vizuális megjelenítők fejlettségének hála, ismételten az egyik kézzelfoghatóbb kommunikációs módszerré vált. Gondoljunk csak bele, hogy a szoftverek felülete miként távolodik el a karakteres megjelenítéstől, üzenetküldéstől, felhasználói felülettől a grafikus, ikonizált dizájn felé. Ennek oka, hogy ez a kommunikációs módszer meglehetősen hatékony. Ösztönösen kapcsolatban állunk a képekkel. A vizuális kifejezés már nagyon korán, a korai gyermekkorban is megjelenik. A legtöbb kisgyermek már egész fiatalon vizuálizálja gondolatait....

A mai napon részt vettem egy érdekes „reggelin”. Az összejövetel célja az volt, hogy a tréningszakma megállapítsa, merre is van tovább, és hamar kiderült, hogy bizony a szűkülő időkeretek miatt az út az online eszközökkel megtámogatott kevert modell felé lehet csak elindulni. A Cegos Csoport kezdeményezte az összejövetelt melyre egy felméréssel is készültek, így először ennek az ismertetésével telt az idő. Röviden összefoglalva az eredményt (és a kiadott handout megfelelő Konklúzió címmel ellátott diáját felhasználva) a következőket vonták le: A legtöbb helyen foglalkoznak tehetségek/kulcsemberek fejlesztésével és/vagy utánpótlásával. A kollégákat csak nagyon ritkán vonják be a képzésbe, többnyire a HR vagy a vezetőség dönt egy-egy képzés célcsoportjáról, résztvevőiről. A tréning tekintetében magasan a tantermi (vezetett, frontális) módszer a legelterjedtebb, de egyes gyakorlatorientált módszerek már megjelennek, tehát adott a lehetőség a blended képzés felé (különösen, ha a s...

A negyedik héten folytatva az előző héten megkezdett folyamatot igyekeztem nem alább hagyni a lendületből. Ennek eredményeképpen nem egy edzés után a küldetés sikeres teljesítését követően még ráhúztam a távra, így a hét végére a futó szakaszokat összegezve már 4,3km is teljesítettem. A negyedik héten a következő edzésprogram várt rám: 1. edzésszakasz: 5 perc gyaloglás majd utána 5 perc futás. 2. edzésszakasz: 10 másodperc térdemelés , 1 perc lassú, majd 1 perc gyors futás, mindezt ötször megismételve. 3. edzésszakasz: 1 perc gyaloglás, majd fél perc futás szintén ötször. 4. edzésszakasz: 15 perc folyamatos futás. Erre a hétre a fülhallgató probléma orvoslásaként, azaz, hogy mindig igazgatnom kellett korábban, mert kiesett a fülemből, ón segítségével egy fülre akasztható változatot próbáltam eszkábálni kisebb nagyobb sikerrel. A füles így ugyan mindig fent maradt, de azért a hangszórórész többször kiesett a fülkagylóból. De legalább nem kellett állandóan piszkálnom. Sam ...

Még mindig Garr Reynolds könyve alapján haladva ideje a prezentációk dizájnára vonatkozó ajánlások alapján megvizsgálni mit hasznosíthatunk mindebből az elektronikus oktatóanyagok fejlesztése során. A könyv három kategóriába sorolja az alapelveket: Jel/zaj viszony Képdominancia Üres tér Most a fenti felsorolás első elemével foglalkozunk, amelyet a könyv a 134. és 141. oldal között elemez. Először is lássuk mit értünk jel és zaj viszony alatt: A releváns (jel) és irreleváns (zaj) elemek aránya egy felületen. Minden kommunikációs formában az a logikus cél, hogy minél magasabb legyen a jel és minél inkább kizárjuk a zajt. Ugyanez igaz a preZENtációink diáin, a kiadott handout-okon, a jegyzeteken, de még a szóban elmondott mondatokban is. Miért lenne ez másképpen az eTananyagok felületén, oldalain. Értelem szerűen tehát nem mást szeretnénk megvalósítani, mint, hogy a jel/zaj viszonyszám magas legyen. A könyv szerint, amennyiben tehát egy diaelem a vizuális üzenet sérülése né...