Ugrás a fő tartalomra

MoodleMoot 2010 - 2. nap

Gyomorgörccsel ébredés, egy egyenrangú kereszteződés benézése dudálással és egy elsőbbség megadása forgalomfeltartással ott, ahol nem kellett volna. Aztán végül megérkeztem újra Gödöllőre. A fenti események pedig annak voltak betudhatóak, hogy 2db előadás+1db kerekasztal beszélgetés várt rám. Egyszóval különösen izgalmas volt, hogy befordulva az egyetem felé, már el is irányítottak szigorú tekintetű ballagásszervezők, így valahol az egyetem háta mögött az első szabad helyen parkoltam le, ahonnan sietős léptekkel indultam megkeresni a helyszínt, bár éppen azt sem tudtam hol vagyok. Különösen lendületessé tette lépteimet a tény, hogy az eső is elkezdett esni. Végül pár perccel a szekció kezdése előtt megérkeztem, és egy gyors kávét követően sikerült a mogorva technikus előtt megoldanom a pptx problémát az első előadó számára és már kezdődött is az előadása.


Dr. Miskolczi Ildikó arról mesélt nekünk mit ért felhőpedagógia alatt. A szolgáltatók összessége adja a felhőt, és a szolgáltatott szolgáltatásokat igénybe véve történő képzés adja a pedagógiát. Az előadó bemutatta a kutatócsoport résztvevőit, akiknek egyes képzési oldalait a szekció utolsó előadásában (keretet adva így a szekciónak) részletesen be is mutatott. Fontos megjegyeznünk, hogy a csoport a web2 világ szinte összes ismert eszközét használja: Vimeo, Youtube, Picassa, Prezi, Slideshare, GoogleApps, WiZIQ, USTREAM, Twitter, FaceBook, Iwiw és blogok.



A második előadás az APEH berkeiben használatos Moodle rendszer és a használatához vezető rögös útról szólt. Az előadóról inkább ne is tegyünk említést…


A szekció harmadik előadója dr. Dancsó Tünde volt, aki a Kodolányi János főiskoláról jött és az IST betűszó rejtelmeibe avatott be minket, ami annyiban szűkíti az IKT fogalmát, hogy a társadalmi célokat kiszolgáló, a társadalom számára kifejezetten hasznos technológiákat tartalmazza. Sejtésem szerint párhuzam vonható az egy nappal ezelőtti könyvtáros előadással, a könyvtár új szerepéről.

A szünetet követően következett a konnektív szekció második felvonása. (Az elsőről sajnos lemaradtam érthetetlen okokból… :) ) Mivel az első felvonás elhúzodott dr. Ollé János szekcióelnök szigorú szemöldökkel indította a másodikat, ahol az idő és a közölt tartalom optimális kihasználásához szükséges kompetenciák nagymértékben elvárt követelményként jelentkeztek az előadók irányába.

Első előadóként Klötzl Ferenc kereste a választ arra, vajon vállalati környezetben mennyire valósítható meg a hálózati tanulás. Előadása elméleti síkon kereste a választ: szigorúan szabályozott környezetben egy sokrétű eszközt és újfajta képzésmódszertant igénylő tanulási forma egyáltalán megvalósítható-e. A válasz elég szkeptikus volt, és röviden talán úgy foglalható össze, ugyan a lehetőségek adottak, a (szervezeti) kultúrák még nem elég érettek erre.



A második előadás során az előadó azt próbálta bemutatni, hogy milyen szemléletben kell, hogy történjen a tanulás-tanítás hálózati tanulás során. Izgalmas felvezetés volt, hogy az előadó tanulói szerződéssel indított, gyakorlati irányba is kiterjesztve a mondanivalót, de sajnos a gyakorlat nem valósult meg, mert egyetlen szerződés sem íródott alá a konferencia ideje alatt. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy az előadó nehezen tudta annak szerepét, célját kifejteni. Mi más lehetne az oka???

A szekciót Tóth-Mózer Szilvia zárta az ELTE PPK-n végzett konnektivista szemléletben szervezett egyetemi kurzusok tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. A képzés során a hallgatók feladata volt az önálló online profilok kialakítása, blogvezetés és blogkövetés RSS segítségével, twitter használata, gondolattérképek rajzolása. A konnektív tanulási forma választható opció volt, de kevesen választották a hagyományos képzési formát. Összességében elmondható, a képzés sikeresen zárult, de az IKT kompetenciák hiánya és az újfajta tanulási módszertan erőteljes tanári facilitálást igényelt.

A szünetet követően kerekasztal beszélgetés jött a konnektív szemléletről. Az itt történtekről beszéljen inkább a mozgókép, ahol jelen sorok írója sajnos csak néha fért bele kamera látószögébe… (Persze, lehet ez mindannyiunk szerencséje :) )




Az ebédet követően a tananyagtárházaké és az ePorfólióé volt a főszerep. Személy szerint első körben a tananyagtárházakat választottam, egyrészt mert abban a teremben a netbook megtalálta a wifit (a másikban egyszerűen ez nem jött össze), másrészt a melóhelyen egyszer már kellett ránéznem az Alfesco-ra az ePortfólió tekintetében pedig nem kaptam pozitív visszajelzést a főnökeimtől. Mivel ekkor már agyilag eléggé elfáradtam (idegesség+előadói okoskodásaim), ezért csak fél füllel figyeltem. Minden esetre izgalmas a Corvinuson ez irányba folyó fejlesztések.

A délutáni részlegen tehát már nem sokat időztem, így olyan délután 4 és 5 között hazafelé indultam, illetve előbb a 2x7 ördög keresztikreimhez, ahol picit feltöltődtem.

Összességében izgalmas két nap volt, melyet az új helyszín és a meleg kicsit megbolondított. Ugyanakkor rettentő sok tapasztalattal szolgált a számomra, hiszen életem első konferencia előadását tartottam, majd rögtön utána a másodikat is, és a szervezőknek hála, még a kerekasztal beszélgetésbe is bekerültem.

Ezúton köszönöm nekik mindehhez a lehetőséget. Ígérem, amint legközelebb adódik mód, még jobb előadást tartok... hiszen ennél már csak jobbat lehet, nem? ;)

(A képeket mindkét bejegyzéshez innen loptam, ahol további izgalmas fotók még fellelhetők!)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese...

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.