Didaktikai alapelvek - Tudományosság és szakszerűség elve

Eléggé megkésve, de folytatom a sort, aminek bevezető gondolatmenetét itt lehet olvasni. Nem is húzom az időt, jöjjön a címben szereplő elv szakdolgozatban szereplő szövege:

„Az elv a következőket írja elő:

• A képzés anyagát a tantervelmélet tudományos eljárásaival kell kiválasztani, és könnyen tanulható művelődési tartalommá kell szervezni.
• A tanítás-tanulás folyamatában szükségszerűen alkalmazni kell a pedagógiai-pszichológiai törvényszerűségeket.
• A tantárgyak anyaga feleljen meg az adott tudománynak. (Alapelveiben, rendszerében, logikájában, továbbá mindig pontos, szakszerű és korszerű legyen minden téren, amely a tantárgyat érinti, és mutassa be a fejlődés várható tendenciáit.)

Fontos, hogy egy adott tananyag tartalma feleljen meg az adott téma tudományos állásának, rendszerének, logikájának. Mindezt a virtuális egyetemre átültetve is szóról szóra igaz, hiszen annak hátterében ugyanolyan tanárok találhatóak, mint a való világ iskoláiban, csak a kommunikációs csatorna más. Éppen ezért figyelni kell arra, hogy nem csak az adott témának a tartalmát kell igazítani az adott kor igényeihez, hanem az oktató felületet is.

Mindazonáltal, nem kell megrémülni a régi, elavult ismeretektől. Sohasem szabad úgy tervezni egy anyagot, hogy félünk a tudománytalanság vádjától. A tananyagnak ugyanúgy tartalmazni kell az adott témához tartozó történelmi áttekintést, hiszen az egy irányvonalat mutat. Láthatjuk, miképpen, hogyan fejlődött az adott anyaghoz tartozó tudomány, és következtethetünk annak jövőjére. Illetve az iskola egyik törekvése közé tartozik, virtuális könyvtár kialakítása, azaz egy hatalmas tudományos adatbázis, amelyben nem csak az éppen mindig aktuális információkat találhatjuk meg.

A tudományosság és szakszerűség elve magába foglalja a szakkifejezések pontos használatát, ami a tantárgyak szakkifejezéseit, jelöléseit, fogalmak, mértékegységek egységes használatát, stb. jelenti.

Fontos, hogy az egyes jelenségeket mindig ok-okozati összefüggésben tárjuk a tanulók elé. Ennek nagyszerű módja az életben, ha az egyes rendszereket a környezetükbe beépítve és nem kiragadva ábrázoljuk. Fontos, hogy az egyes ismereteket mindig elhelyezzük az adott tudomány rendszerében. Virtuális egyetem erre tökéletesen alkalmas, hiszen nagyszerűen lehet benne használni a multimédia eszköztárát, amelyek segítségével egyszerű, és látványos időfüggő és időfüggetlen médiumokkal segíthetjük a hallgató tanulási folyamatát.”

A didaktika az oktatás általános elmélete. Szabályai és elvei éppen ezért érvényesek az e-learning világára. Annak fejlődésével azonban a tanár szerepe különösen fontos ennek az elvnek a betartása szempontjából. Ugyanis a tanári szerep konkrét ismeretátadási feladatkörből egyre inkább tudásmenedzselő szerepkörré változik. Ebben az esetben nem mindegy, hogy a tanári háttérmunka milyen anyagokat tár a tanuló elé, illetve milyen módon segíti, ösztönzi a tanulókat a saját maguk által előállított ismeretanyagok tekintetében automatikusan megfeleljenek ennek az elvnek.

Érdemes megfigyelni, hogy már az ezredfordulón, amikor még nem is beszélt senki tudásmenedzsmentről, az elektronikusan elkészített tananyagokat és az azokat közvetítő felületet (virtuális iskolát) egyfajta tudásmenedzsment rendszerként említődik meg.