Fogmosás, reggeli, csók a kis feleségemnek, majd lifttel le a kilencedikről, riasztó kikapcsolása, kulcs elfordítása és már úton is voltam Gödöllő felé. A nemrégiben vett kis piros Suzuki először hagyja el Budapest határát. Gödöllőn persze tettem egy felesleges kört, de még időben érkeztem. Regisztráltam, majd kézfogás a szervezőkkel (szegények nem nagyon értek rá), majd éppen leültem volna, amikor észreveszem, hogy a sor végén nagyon néznek rám, hát odamentem és bemutatkozom leendő kollégáimnak akikkel együtt fogok tanítani az ELTE-n, majd leültem melléjük, és már kezdődött is a konferencia.
A konferenciát dr. Szabó István a SZIE Gépészmérnöki karának vezetője nyitotta. A felvezető során röviden bemutatta az egyetemet, és kiemelte mennyire fontos, hogy a rendezvény immár Gödöllőn került megrendezésre az egyetemi könyvtár szervezői munkájának hathatós segítségével. Kiderült, az egyetem e-learning szolgáltatását a Könyvtár látja el. Ők üzemeltetik az egyetemi Moodle rendszert, amely már számos tananyagot tartalmaz. Ugyanakkor saját bevallása szerint vannak még gondok ezek előállításakor. A jó minőségű tananyag előállításához már minden adott, azonban még mindig várat magára a kultúraváltás a fejekben. Kell idő az áttörésre, kell idő ahhoz, hogy az e-learning integrálódjon az oktatási szokásunkba. Megfogalmazása szerint a „tudást” digitalizálni kell, és a digitalizációt az egyetemeknek kell elvégezniük. Ha nem ők viszik végre, akkor mások fogják, és úgymond kikerül a szakma irányítása alól. Bevezetőjét tehát azzal zárta, hogy ez a feladat az egyetemeknek kötelező házi feladata, és semmiképpen sem szorgalmi.
Ezt követően Koósné Török Erzsébet a SZIE könyvtár főigazgatója mondott köszönetet a szervezésben való részvételért. Köszöntője igazi könyvtáros köszöntő volt, hiszen számos idézettel fűszerezte mondanivalóját. Véleménye szerint egy könyvtár több, mint egyszerű információgyűjtő intézmény, a hagyományos feladatok ápolás mellett lépni kell egy új irány, az e-learning világa felé. Az, hogy az e-learning támogatja a könyvtárat vagy a könyvtár támogatja az e-learninget még nem eldöntött kérdés, de az egyértelműen látszik, hogy az egyetemi könyvtár életébe jól beépült ez az új funkció, amely egyelőre egyedülálló idehaza.
A délelőtti plenáris előadásokat Sinka Róbert nyitotta E-szolgáltatások integrációja intézményi szinten címmel. Az előadás arra kereste a választ, miért nem elégséges, ha rendelkezünk egy tanulmányi rendszerrel, egy e-learning keretrendszerrel, stb. Hiába vannak különálló rendszereink, azokat egységessé kell formálni. Természetesen léteznek (?) böszme nagy és drága rendszerek, amelyek a teljesség igényével kecsegtetnek, de az előadó szerint rengeteg egyszerű, célfeladatot ellátó rendszer fellelhető (ezek nagy része free), így ezekbe igazán invesztálni nem szükséges. Az egyetlen, amire költeni kell, az a know how. Márpedig mi az, ami biztosan előfordul egy egyetemen, ha nem ez. Ha élünk ezzel a lehetőséggel, máris összeraktunk egy szolgáltatás-portfóliót. A hangsúly pedig a portfólión van, azaz a felhasználó válogathat a neki szükséges szolgáltatásokból úgy, hogy mindezt egyetlen felületen keresztül éri el.
Az egyetemen integrált elemek:
A bevezetés során fontos módszertani elem volt a buksisimogatás, azaz a pozitív megerősítés technikája, hiszen a legaktívabb oktatókat és tanulókat jutalmazták. Természetesen a folyamatos belső képzéseket is tartanak.
A második plenáris előadást Dr. Kimmel Magdolna tartotta, aki a portfóliók lényegét próbálta megragadni, elvonatkoztatva az „e” előtagtól. Mindenek előtt tisztázta magát a fogalmat: Hosszabb időn keresztül célirányosan gyűjtött dokumentumok összessége. Ahogy említette, a hosszabb idő szinte mindig megvalósul, a probléma leginkább a céllal van. Természetesen ez az a cél, ami lehetővé teszi, hogy a portfóliókat kategorizálhassuk:
A plenárisok második felének első előadója Könczöl Tamás volt az Educatio Kht-tól, aki a közoktatás és a felsőoktatáshoz tartozó számos projektet vázolta, sok-sok TÁMOP számmal.
A negyedik és egyben utolsó előadó Dr. Mayer Erika volt, akitől az online világ és a jogszerű tartalom közötti részletes ismertetést kaphattunk érthető nyelven arról, hogy mi mit véd, és mi minek a tulajdona, meg ehhez hasonlóak. Különösen fontos megjegyezni, hogy az internetes linkek idézetnek minősülnek, ugyanakkor a beépülő tartalom nem link. Ez különösen érdekes lehet, hiszen számos internettartalom lehetővé teszi, hogy beágyazzuk egy másik oldalba.
Ekkor már bőven dél lett, és tessékeltek minket az ebédlő felé. Közben megérkezett Klötzl Feri is, gyors összefoglaló a számára, majd tovább a hasam után, ami persze rossz irányba vitt, így körbejárva az épületet sikerül megérkeznem.
Ezt követően feltérképeztem a szekció helyszíneket, de Feri kicsábít, hogy megmutassa új motorját. Kétgyerekes családapa motorral… De megnyugtattam, ahhoz még fiatal, hogy kapuzárás előtti pánik legyen. Közben találkozunk Fekete Robival és megismertem Nagy Dénest is az Eduverzumtól.
Az előadások közben persze elkezdődtek. Payer Barbara prezentációjára értünk be, majd szolidan (?) helyet foglaltunk. Különösen érdekes volt az előadás, hiszen könyvtáros szemmel láthattuk az IKT felzárkóztatás bizony nem csak az iskolák feladata, hanem óriási hangsúly helyeződik a könyvtárakra is. Számos példát láthattunk ahogyan ez megvalósul. Digitalizálódó világunkban a szolgáltatások is digitalizálódnak, így ezekhez nem csak a hozzáférést kell biztosítani, hanem a felhasználókat is fel kell készíteni azok tudatos és egyben helyes használatára. A távoktatás ezen a területen pedig óriási lehetőség, hiszen a Moodle alá szervezett kurzusokkal ez is megvalósítható.
A szekció utolsó előadója Nyújtó Imre volt, aki a SZIE-n tartott könyvtárhasználati kurzusok Moodle alatt megvalósuló képzéseit mutatta be. Láthattuk, hogyan és milyen tapasztalatok alapján nyerték el jelenlegi formátumukat ezek a képzések. Bepillantást nyerhettünk a kialakult kurzusszervezési módszertanba, az elsajátított ismeretek ellenőrzésére használatos teszttípusokba. A tananyagok többnyire pdf és swf alapúak, a tanulók feladata pedig a teszteken kívül állományok feltöltése illetve online válaszadás, választás.
A szünetben tartottunk egy gyors munkaértekezést Ferivel, majd ő jobbra én meg balra. Hosszú és meleg volt a nap, ideje volt hazaindulni.
A konferenciát dr. Szabó István a SZIE Gépészmérnöki karának vezetője nyitotta. A felvezető során röviden bemutatta az egyetemet, és kiemelte mennyire fontos, hogy a rendezvény immár Gödöllőn került megrendezésre az egyetemi könyvtár szervezői munkájának hathatós segítségével. Kiderült, az egyetem e-learning szolgáltatását a Könyvtár látja el. Ők üzemeltetik az egyetemi Moodle rendszert, amely már számos tananyagot tartalmaz. Ugyanakkor saját bevallása szerint vannak még gondok ezek előállításakor. A jó minőségű tananyag előállításához már minden adott, azonban még mindig várat magára a kultúraváltás a fejekben. Kell idő az áttörésre, kell idő ahhoz, hogy az e-learning integrálódjon az oktatási szokásunkba. Megfogalmazása szerint a „tudást” digitalizálni kell, és a digitalizációt az egyetemeknek kell elvégezniük. Ha nem ők viszik végre, akkor mások fogják, és úgymond kikerül a szakma irányítása alól. Bevezetőjét tehát azzal zárta, hogy ez a feladat az egyetemeknek kötelező házi feladata, és semmiképpen sem szorgalmi.
Ezt követően Koósné Török Erzsébet a SZIE könyvtár főigazgatója mondott köszönetet a szervezésben való részvételért. Köszöntője igazi könyvtáros köszöntő volt, hiszen számos idézettel fűszerezte mondanivalóját. Véleménye szerint egy könyvtár több, mint egyszerű információgyűjtő intézmény, a hagyományos feladatok ápolás mellett lépni kell egy új irány, az e-learning világa felé. Az, hogy az e-learning támogatja a könyvtárat vagy a könyvtár támogatja az e-learninget még nem eldöntött kérdés, de az egyértelműen látszik, hogy az egyetemi könyvtár életébe jól beépült ez az új funkció, amely egyelőre egyedülálló idehaza.
A délelőtti plenáris előadásokat Sinka Róbert nyitotta E-szolgáltatások integrációja intézményi szinten címmel. Az előadás arra kereste a választ, miért nem elégséges, ha rendelkezünk egy tanulmányi rendszerrel, egy e-learning keretrendszerrel, stb. Hiába vannak különálló rendszereink, azokat egységessé kell formálni. Természetesen léteznek (?) böszme nagy és drága rendszerek, amelyek a teljesség igényével kecsegtetnek, de az előadó szerint rengeteg egyszerű, célfeladatot ellátó rendszer fellelhető (ezek nagy része free), így ezekbe igazán invesztálni nem szükséges. Az egyetlen, amire költeni kell, az a know how. Márpedig mi az, ami biztosan előfordul egy egyetemen, ha nem ez. Ha élünk ezzel a lehetőséggel, máris összeraktunk egy szolgáltatás-portfóliót. A hangsúly pedig a portfólión van, azaz a felhasználó válogathat a neki szükséges szolgáltatásokból úgy, hogy mindezt egyetlen felületen keresztül éri el.
Az egyetemen integrált elemek:
- LDAP
- Webmail
- Neptun
- E-portfólió
A bevezetés során fontos módszertani elem volt a buksisimogatás, azaz a pozitív megerősítés technikája, hiszen a legaktívabb oktatókat és tanulókat jutalmazták. Természetesen a folyamatos belső képzéseket is tartanak.
A második plenáris előadást Dr. Kimmel Magdolna tartotta, aki a portfóliók lényegét próbálta megragadni, elvonatkoztatva az „e” előtagtól. Mindenek előtt tisztázta magát a fogalmat: Hosszabb időn keresztül célirányosan gyűjtött dokumentumok összessége. Ahogy említette, a hosszabb idő szinte mindig megvalósul, a probléma leginkább a céllal van. Természetesen ez az a cél, ami lehetővé teszi, hogy a portfóliókat kategorizálhassuk:
- Munkaportfólió: Teljes (tanulási) folyamat dokumentálása (ebből indul ki a többi portfólió).
- Bemutató portfólió: Legjobb eredmények, legjobb munkák megjelenése. Fontos, hogy saját termékek is jelenjenek meg benne, azaz nem szimpla (munka)igazolásgyűjtemény. A kompetencia bizonyítékának is jelen kell lennie, azaz szükséges, hogy munkákra adott reflexiók tömegét is tartalmazza.
- Értékelési portfólió: Szintén válogatott csomag, ahol a cél az eredmények bemutatása. Ezért az eredményeket azok értékelésével együtt kell tartalmaznia. Mivel a folyamat eredményeit tartalmazza, ezért a külső irányító (tanár) határozza meg milyen dokumentumok kerülnek bele. Magának a portfólió tulajdonosnak erre kevés a befolyása. (Nincs tanulói szabadság, ellentétben a bemutató portfólióval)
A plenárisok második felének első előadója Könczöl Tamás volt az Educatio Kht-tól, aki a közoktatás és a felsőoktatáshoz tartozó számos projektet vázolta, sok-sok TÁMOP számmal.
A negyedik és egyben utolsó előadó Dr. Mayer Erika volt, akitől az online világ és a jogszerű tartalom közötti részletes ismertetést kaphattunk érthető nyelven arról, hogy mi mit véd, és mi minek a tulajdona, meg ehhez hasonlóak. Különösen fontos megjegyezni, hogy az internetes linkek idézetnek minősülnek, ugyanakkor a beépülő tartalom nem link. Ez különösen érdekes lehet, hiszen számos internettartalom lehetővé teszi, hogy beágyazzuk egy másik oldalba.
Ekkor már bőven dél lett, és tessékeltek minket az ebédlő felé. Közben megérkezett Klötzl Feri is, gyors összefoglaló a számára, majd tovább a hasam után, ami persze rossz irányba vitt, így körbejárva az épületet sikerül megérkeznem.
Ezt követően feltérképeztem a szekció helyszíneket, de Feri kicsábít, hogy megmutassa új motorját. Kétgyerekes családapa motorral… De megnyugtattam, ahhoz még fiatal, hogy kapuzárás előtti pánik legyen. Közben találkozunk Fekete Robival és megismertem Nagy Dénest is az Eduverzumtól.
Az előadások közben persze elkezdődtek. Payer Barbara prezentációjára értünk be, majd szolidan (?) helyet foglaltunk. Különösen érdekes volt az előadás, hiszen könyvtáros szemmel láthattuk az IKT felzárkóztatás bizony nem csak az iskolák feladata, hanem óriási hangsúly helyeződik a könyvtárakra is. Számos példát láthattunk ahogyan ez megvalósul. Digitalizálódó világunkban a szolgáltatások is digitalizálódnak, így ezekhez nem csak a hozzáférést kell biztosítani, hanem a felhasználókat is fel kell készíteni azok tudatos és egyben helyes használatára. A távoktatás ezen a területen pedig óriási lehetőség, hiszen a Moodle alá szervezett kurzusokkal ez is megvalósítható.
A szekció utolsó előadója Nyújtó Imre volt, aki a SZIE-n tartott könyvtárhasználati kurzusok Moodle alatt megvalósuló képzéseit mutatta be. Láthattuk, hogyan és milyen tapasztalatok alapján nyerték el jelenlegi formátumukat ezek a képzések. Bepillantást nyerhettünk a kialakult kurzusszervezési módszertanba, az elsajátított ismeretek ellenőrzésére használatos teszttípusokba. A tananyagok többnyire pdf és swf alapúak, a tanulók feladata pedig a teszteken kívül állományok feltöltése illetve online válaszadás, választás.
A szünetben tartottunk egy gyors munkaértekezést Ferivel, majd ő jobbra én meg balra. Hosszú és meleg volt a nap, ideje volt hazaindulni.
Megjegyzések