Emlékszünk még egy tanulási stílus kérdőívre? Hát persze, hiszen csak két bejegyzéssel alább történt meg a kitöltésére felszólító post. A kérdőív eredményeit felhasználtam egy dolgozathoz (erről majd később). Most kiemelném abból a hosszabb szösszenetből amit kérdőív alapján sikerült oda leírnom:
"Az űrlapot 158-an töltötték ki, melyben a nemek aránya meglehetősen kiegyensúlyozatlan (20 nő és 138 férfi). Ez talán annak a következménye, hogy alapvetően egy technikai eszközt használtam a kérdőívhez, és annak terjesztéséhez is. Az iskolák szerinti kitöltés a középiskolások kiemelkedő létszámát mutatta (76), melyet a felsőoktatásban egyszer legalább már részesülők követtek (56), s a sort az általános iskolások zárják (20). Korosztályok szerint is vizsgáltam a kapott eredményeket, de mivel nagy különbség nem volt tapasztalható az iskola szerint összegzett eredményektől, így a következtetéseket most iskolák szerint fogom megtenni.
A vizsgálatból kiderült, hogy a kitöltők nagy része középiskolában (32%) illetve a felsőoktatásban (34%) találkozott e-learninges képzéssel. Magas eredménnyel jelölték még, hogy a munkahelyükön (13%) illetve a felnőttképzési intézményekben (12%) találkoztak elektronikus képzéssel. A kitöltő ezekkel a képzésekkel többségében közepes szinten volt elégedett, bár ennél rosszabb elégedettségről sokkal kevesebben nyilatkoztak, mint amennyien közepesnél elégedettebbek voltak.
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy azok a kitöltők, akik találkoztak már e-learninget használó képzéssel, nagyon magas százalékban a statikus (56%) illetve dinamikus (41%) elemeket tartalmazó, tehát hagyományos elektronikus tananyagokat tartalmazó képzésben vettek részt. Tanulás közösségi szintre hozatala szinte teljes mértékben a fórumok (18%) illetve a chat (9%) eszközök segítségével történt, de az elért eredmény alapján az látszik, hogy a képzések során a képzésszervezők ezeket, a tananyagokhoz képest csak fele annyi esetben adják a tanulók kezébe.
A web2-es eszközök közül a kitöltők a wiki (20%) és videomegosztó (12%) szolgáltatásokkal találkoztak a képzések során, de a későbbi, a kitöltők által használt eszközökre adott válaszok azt sugallják, hogy ezek is inkább a tananyagba ágyazva, vagy a Wikipédiára hivatkozva történtek.
Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy a kitöltők ugyannakkor milyen eszközöket használnak a mindennapokban az interneten, láthatjuk, hogy mint olvasó a kitöltők kétharmada olvas valamilyen wiki rendszert (valószínűleg a Wikipédiát) és passzív szemlélője egy vagy több videomegosztó szolgáltatásnak. Természetesen fórumokat is nagyon sokan látogatnak, és talán ez az egyetlen olyan szolgáltatás, ahol aktív szereplőként is részt vesznek (különösen a felsoktatási képzésben már részt vett személyek). Magas olvasási eredményt értek még el a blogok, bár blogszerzőként már sokkal kevesebben tevékenykednek. Talán egyedül a képmegosztó szolgáltatások azok, amelyeket nem csak passzív szemlélőként, hanem aktív, feltöltőként is használnak a kitöltők.
A kérdőív sajnos rámutatott, hogy a közösségi információ és tartalommegosztásban nagyon kevesen vállalnak aktív szerepet. Ugyanakkor a fórumok aktivitása jelzi, hogy az igény megvan rá. Sajnos a képzési folyamatokban sem helyeznek nagy hangsúlyt ezekre az eszközökre (pl. projektmunkák, információmegosztás, házifeladatok stb. terén).
A fenti eredmény azért is szomorú, mert a tanulási stílus felméréséből - amely a személyek stílusát 4 jellemző (tevékeny alapstílus, töprengő alapstílus, elméleti alapstílus és gyakorlati alapstílus) szerinti rendszerben helyezi el - kiderül, hogy az általános iskolások többsége még leginkább tevékeny és gyakorlati stílusú, míg a kor előre haladtával a tanulási stílusunk fokozatosan eltolódik töprengő és elméleti szférába. Ennek oka minden bizonnyal többtényezős (lehet generációs különbség, lehet az iskolatípusok közötti képzési módszer, stb.), mégis látható, hogy a fiatalok aktivizálhatóak könnyedén, és bevonhatóak az aktív, öntevékeny személyközpontú képzésbe, hogy ne csak passzív szemlélői, hanem aktív alakítói legyenek az információs hálózatnak - és ezáltal a saját és mások tudáshálózatának."
"Az űrlapot 158-an töltötték ki, melyben a nemek aránya meglehetősen kiegyensúlyozatlan (20 nő és 138 férfi). Ez talán annak a következménye, hogy alapvetően egy technikai eszközt használtam a kérdőívhez, és annak terjesztéséhez is. Az iskolák szerinti kitöltés a középiskolások kiemelkedő létszámát mutatta (76), melyet a felsőoktatásban egyszer legalább már részesülők követtek (56), s a sort az általános iskolások zárják (20). Korosztályok szerint is vizsgáltam a kapott eredményeket, de mivel nagy különbség nem volt tapasztalható az iskola szerint összegzett eredményektől, így a következtetéseket most iskolák szerint fogom megtenni.A vizsgálatból kiderült, hogy a kitöltők nagy része középiskolában (32%) illetve a felsőoktatásban (34%) találkozott e-learninges képzéssel. Magas eredménnyel jelölték még, hogy a munkahelyükön (13%) illetve a felnőttképzési intézményekben (12%) találkoztak elektronikus képzéssel. A kitöltő ezekkel a képzésekkel többségében közepes szinten volt elégedett, bár ennél rosszabb elégedettségről sokkal kevesebben nyilatkoztak, mint amennyien közepesnél elégedettebbek voltak.
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy azok a kitöltők, akik találkoztak már e-learninget használó képzéssel, nagyon magas százalékban a statikus (56%) illetve dinamikus (41%) elemeket tartalmazó, tehát hagyományos elektronikus tananyagokat tartalmazó képzésben vettek részt. Tanulás közösségi szintre hozatala szinte teljes mértékben a fórumok (18%) illetve a chat (9%) eszközök segítségével történt, de az elért eredmény alapján az látszik, hogy a képzések során a képzésszervezők ezeket, a tananyagokhoz képest csak fele annyi esetben adják a tanulók kezébe.A web2-es eszközök közül a kitöltők a wiki (20%) és videomegosztó (12%) szolgáltatásokkal találkoztak a képzések során, de a későbbi, a kitöltők által használt eszközökre adott válaszok azt sugallják, hogy ezek is inkább a tananyagba ágyazva, vagy a Wikipédiára hivatkozva történtek.
Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy a kitöltők ugyannakkor milyen eszközöket használnak a mindennapokban az interneten, láthatjuk, hogy mint olvasó a kitöltők kétharmada olvas valamilyen wiki rendszert (valószínűleg a Wikipédiát) és passzív szemlélője egy vagy több videomegosztó szolgáltatásnak. Természetesen fórumokat is nagyon sokan látogatnak, és talán ez az egyetlen olyan szolgáltatás, ahol aktív szereplőként is részt vesznek (különösen a felsoktatási képzésben már részt vett személyek). Magas olvasási eredményt értek még el a blogok, bár blogszerzőként már sokkal kevesebben tevékenykednek. Talán egyedül a képmegosztó szolgáltatások azok, amelyeket nem csak passzív szemlélőként, hanem aktív, feltöltőként is használnak a kitöltők.A kérdőív sajnos rámutatott, hogy a közösségi információ és tartalommegosztásban nagyon kevesen vállalnak aktív szerepet. Ugyanakkor a fórumok aktivitása jelzi, hogy az igény megvan rá. Sajnos a képzési folyamatokban sem helyeznek nagy hangsúlyt ezekre az eszközökre (pl. projektmunkák, információmegosztás, házifeladatok stb. terén).
A fenti eredmény azért is szomorú, mert a tanulási stílus felméréséből - amely a személyek stílusát 4 jellemző (tevékeny alapstílus, töprengő alapstílus, elméleti alapstílus és gyakorlati alapstílus) szerinti rendszerben helyezi el - kiderül, hogy az általános iskolások többsége még leginkább tevékeny és gyakorlati stílusú, míg a kor előre haladtával a tanulási stílusunk fokozatosan eltolódik töprengő és elméleti szférába. Ennek oka minden bizonnyal többtényezős (lehet generációs különbség, lehet az iskolatípusok közötti képzési módszer, stb.), mégis látható, hogy a fiatalok aktivizálhatóak könnyedén, és bevonhatóak az aktív, öntevékeny személyközpontú képzésbe, hogy ne csak passzív szemlélői, hanem aktív alakítói legyenek az információs hálózatnak - és ezáltal a saját és mások tudáshálózatának."
Megjegyzések